2009. december 31., csütörtök

Barokk kamarazene - Szeged Alsóvárosi templom

A ferences rend és az egyház nyitottságának példaképeként élhették meg a jelenlévők a Barokk kamarazene című estét az Alsóvárosi Ferences Plébánia keresztelő kápolnájában, melyet barokk fuvola és korhű csembaló hangja töltött be. Méltó hely volt ez arra, hogy a régi hangok találkozzanak a ma emberével az ódon falak között.




Barokk kamarazene címmel adott koncertet a barokk fuvolán játszó Gyurina Zsuzsanna és a csembalista Vilmányi Alexandra. Kamarazene volt ez a szó szoros értelmében, hiszen olyan zenei előadásmódot hallhattunk, mely kis zenei apparátussal, erősítés és a modern kor kütyüjei nélkül is élvezhető, mint neve is mutatja, alkalmas arra, hogy akár a szobában (camera) is előadják. A kis kápolnát ezen az estén nem a hívek, hanem a régi és minőségi módon játszott zene kedvelői töltötték meg.
Az egyes zeneszámok segítségével megtudhattuk, hogy a barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások, emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, illetve sűrűn alkalmazott zenei díszítések hangsúlyozták a kor szellemiségét.
Jacques-Martin Hotteterre (1674–1763) é-moll szvitjével kaptuk meg az este alaphangulatát, hiszen a szvit jellemzően a barokk zene műfaja, leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll. Az egyes tételeken végighaladva (Allemande, Sarabande, Courante, Double, Rondeau, Menuet, Gigue) a két tehetséges zenész segítségével a barokk szalonok hangulatát élhettük át. De sorra kerültek Georg Philipp Telemann (1681–1767) művei is, aki korának legnépszerűbb zeneszerzője volt, de halála után a neve gyorsan feledésbe merült, pedig – ha nagysága nem is mérhető Bachéhoz vagy Händeléhez – kiváló ízlésű, sokoldalú komponista volt, aki csaknem minden műfajban jelentőset alkotott, összesen mintegy háromezer mű kapcsolódik a nevéhez.

Az előadókról

GYURINA ZSUZSANNA Nagykanizsán és Pécsett kezdte zenei tanulmányait, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerzett diplomát. A régi zenével már a középiskolai évek alatt elkezdett foglalkozni, 1998-tól 2004-ig a nagykanizsai Farkas Ferenc Városi Zeneiskola, 2002-től 2003-ig a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fuvolatanára volt. 2006-ban a flamand kormány ösztöndíjával kamarazene szakirányon folytatott posztgraduális tanulmányokat. Magyarországon számtalan kamara és barokk zenei előadásokon vesz részt.
VILMÁNYI ALEXANDRA zongoristaként kezdte zenészi pályáját. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében folytatta. Ezekben az években találkozott a barokk kamarazenéléssel, és így a csembalózással is. A 2000-ben megszerzett zongoradiploma után már teljesen a csembalózás felé fordult, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló tanszakán folytatta tanulmányait. A zenekari koncertek mellett 2003-ban a Magyar Rádióban Bach V. Brandenburgi versenyét játszhatta el. Rendszeresen koncertezik Magyarországon, Angliában, Franciaországban, Hollandiában.

2009. december 27., vasárnap

Fehértói Halászcsárda és Panzió

Fehértói Halászcsárda és Panzió

Túra kezelése:
  • kattintson a képre, majd lenyomott bal egérgomb mellett mozgassa a képet
  • továbblépéshez kattintson a kívánt helyiségre
  • a képernyő alján lévő ikonok segítségével teljes képernyős módba, illetve automatikus forgatással is megtekintheti a panorámaképeket

2009. december 19., szombat

Esztergomi Bazilika

A panorámaképeken keresztül virtuális utazás tehető az Esztergomi Bazilikában.


Bazilika - Esztergom - oltár in Slovakia

M3 Archeopark - Polgár


M3 Archeopark - főtér in Magyarország

Az M3 ARCHEOPARK 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. Többek között egy temetkezési halom, és Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett, egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Régészeti-ismeretterjesztő multimédiás anyagok segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek az Észak-alföld páratlan élő- és növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatai.


M3 Archeopark - honfoglaló magyarok jurtája in Magyarország

Az egykori nomád lakóhely belsejét mutatja be. A férfi és a női bábu öltözete is a keleti hagyományokat követi. Külön oldalon laktak a nők és a férfiak. A férfiak oldalán az általuk használt eszközök láthatók (íj, nyílvessző, fanyereg, lószerszámok, lófarok, díszes szabja, üllő), míg a másik oldalon volt a nők és a gyerekek lakhelye (kendők, vászon tarisznya, díszpárnák).
A jurtákban lévő kiállítások az itt élt emberek mindennapjait, megélhetésük módját mutatják be.


M3 Archeopark - újkőkori lakóház in Magyarország

A park régészeti részében az újjáépített Új kőkori lakóház képviseli, mely Európában egyedülálló. (időszámítás előtt 5000-4600).
A ház 7x11 méter nagyságú, magassága 5,5 méter, cölöpszerkezetű. Fala a tartócölöpök közé font favesszőből és nádból készült, melyet agyaggal betapasztottak, és bekarcolással, vörös okker festékkel díszítettek. Padlója döngölt és tapasztott föld, tetejét náddal fedték. A ház berendezése hasonló korú tárgyak rekonstrukciója alapján készült.

Szegedi Pinceszínház


Pinceszínház - színpad in Szeged


Pinceszínház - társalgó, zeneterem in Szeged

Szegedi Nemzeti Színház


Nemzeti színház - földszinti nézőtér in Szeged


Nemzeti Színház - díszpáholy in Szeged


Nemzeti Színház - emeleti nézőtér in Szeged


Nemzeti Színház - színpad - nézőtér in Szeged

PICK Szeged - Debrecen kézilabdamérkőzés


2009. december 5., szombat

Bontják a „Lófarát”

Elkezdődött az útfelbontás a Reök-palota előtti téren. A munkások légkalapáccsal kezdték szétverni a 3. honvéd huszárezred hősi emlékművét körülvevő kovácsoltvas kerítés alatti betonszegélyt is, hogy kiszabadítsák a fémrészt. A helyszínre érkező ifj. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagja bement a munkaterületre, s a szobor talapzata melletti részen lábai közé fogta a vaskerítés egy részét. A bontók erre arrébb vonultak, máshol folytatták a munkát.


2009. november 30., hétfő

A tornyos iskola

Idén novemberben méltó módon ünnepelték meg a 150 éves Dózsa György Általános Iskola tanulói az intézmény 150 éves fennállását. A régi Szent György templomot 1859-ben alakították át, romjaiból emelték ki s építették át iskolává. A szabadságharc utáni időben Felsővároson az elemi iskola épületei hasznavehetetlenné váltak, a diákok bérelt lakásokban, illetve olyan helyeken tanultak, melyek sem egészségi, sem tanítási szempontokból erre egyáltalán nem voltak alkalmasak.






A jubileumi programsorozat egyik jelentős eleme az iskolatörténeti kiállítás volt, ahol a látogatók megtekinthették a régmúlt tantermét, szemléltető és oktató eszközeit, megismerkedhettek az iskola történetével. A kisdiákok saját kezű modellekkel, rajzokkal idézték fel a régi épületet, és több tablón mutatták be a korábban itt tanuló szegedi hírességeket.


Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged

A régi templom története még az 1026-os esztendőig, sőt talán előbbre is visszavezethető, hiszen ebben az évben jött Velencéből Gellért pap, aki csanádi püspök lett. Valószínű, hogy Felsővároson ekkor már volt Szent György templom. Szegedet 1183-ban említették először Cigedin néven, s 1247-ben veszi kezdetét a városi lét. Hunyadi Mátyás idejében, 1458-ban kiadott okiratban Szeged négy plébániája közt Szent Györgyé is szerepel. A török uralom alatt romba dőlt templom helyreállítási munkálatait 1719-ben kezdték meg. 1859 áprilisában a város terhelt anyagi körülményei ellenére is, a régi anyagok felhasználásával 15.000 forint költséget szavaztak meg a régi épület iskolává történő átalakítására.
Az épület tornya még állt, az alapja is szilárd volt, így meghagyták, ahogy volt. A harangok is benne maradtak, s itt végezték az előírásos harangozásokat. A templom hatalmas, négy utcára néző épületét emeletekre osztották, s benne zsúfolták össze a fiú- és lánytanulók osztályait. A lányok a nyugati, míg a fiúk a déli kapun jártak be.

Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged

1859. november 13-án ünnepélyes keretek közt adták át a kétemeletes és tantermekkel bővelkedő iskolát. Az épületet, melyet klasszicizáló stílusban terveztettek meg, „tornyos iskolának” is nevezték. A régi, Árpád-kori templom alapjai még mindig az iskolaudvar földjében rejtőznek. Az 1885-86-os esztendőben a Szeged-Felsővárosi Szent György községi népiskolák fiú- és leánytanulóinak száma már 735 volt.
Sokára jöttek rá, hogy ez a sebtében átalakított épület úgy ahogy van, a nevelésügy követelményeinek semmiben sem felel meg, így 1905-ben a „tornyos iskolát” lebontották, s helyén 1907-ben készült el a jelenlegi iskolaépület.


Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged

Az első világégés alatt katonai célokra „szolgálatba állították” az iskolát, 1920-30 között, a Horthy-rendszer alatt, Felsővárosi-községi elemi népiskola néven újra tanító-nevelő munka folyt az épületben. A második világháború végén magyar katonák, később sebesült orosz bakák, majd hazatérő hadifoglyok szállásaként funkcionált. A kisdiákok csak 1947 szeptemberében vehették újra birtokba, mint Szent György téri általános iskola.
Az új keresztelő nem váratott sokat magára, így az 1948-49-es tanévet már mint Dózsa György Állami Általános Iskolaként kezdte, és az épület északi szárnyában a Gyógypedagógiai Iskola is helyet kapott, mely csak 1953-ra költözött el. Ezekben az években az épület nagyobbik felében 8 tanterem működött, majd a volt Juhász Gyula iskola megszűntével a tanulólétszám a duplájára emelkedett, párhuzamos osztályok is indultak, a létszám 600 körül mozgott. 1960-ban az állam közel félmillió forinttal támogatta az iskola teljes felújítását és a bútorzat cseréjét.


Iskolatörténeti kiállítás - Vajda Attila olimpiai bajnok in Szeged

Közel húsz év telt el a következő felújításig, amikor is 1980-82-ben két évig a nebulók a Dugonics, a Tarján IV., a Madách, és a Szilléri sugárúti iskolákba kaptak ideiglenes elhelyezést.
1990-ben indult be az intézményben a testnevelési tagozat, melynek kajak-kenu sportága adta a város későbbi olimpiai bajnokát, Vajda Attilát. 2003-ban a szomszédos Dugonics iskolát beolvasztják a Dózsa György Általános Iskolába.


Iskolatörténeti kiállítás - Vajda Attila olimpiai bajnok in Szeged


Iskolatörténeti kiállítás - épület makettek és iskolai relikviák in Szeged


Iskolatörténeti kiállítás in Szeged

2009. november 27., péntek

M43 autópálya Tisza-híd építése

Ütemesen halad az új Tisza híd építése Szeged és Maroslele között. Jelenleg 40 méter készült el a meder felett.



Tizenkét naponta készül el 20 méter a Szegedet Maroslelével összekötő hídból. A tiszai meder felett a 180 méterből már 40 méter elkészült. A hidat összesen négy pillér tartja, ebből kettő közvetlenül a parton helyezkedik el. Az acél- és betonszerkezetű hidat lépésenként építik. A Nyíregyházáról és Debrecenből elemekben érkezett acélszerkezetet először az ártéren összehegesztik. Ezután a vízfelőli részen úszódaru emeli a helyére a szerkezetet, amit precízen illesztenek az előző elemhez. Majd következik a betonozás. A parti részen ugyanazokat a műveleteket kell elvégezni. A két oldalnak szinkronban kell épülnie. Ha nem így haladnának az építők, akkor a pillérről lebillenhetne a híd.
„Meder- és az ártéri híd acélszerkezetének a tömege 3200 tonna” – tudtuk meg Szabó Imrétől, a Hídépítő Zrt. projektvezetőjétől. Hozzátette: átlagban száz emberrel dolgoznak reggeltől estig.
szegedma.hu

2009. november 24., kedd

Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikusnak állítottak bronz mellszobrot halálának 120. évfordulója alkalmából a szegedi Dóm tér nemzeti panteonjában. Szemerey-Kiss Balázs, fiatal szegedi szobrászművész alkotását hétfőn avatták föl.


Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikus szobra in Szeged

Zombori István történész, a megyei múzeumi szervezet igazgatója avatóbeszédében elmondta: Pesthy Frigyes Temesváron született 1823. március 3-án, líceumi tanulmányait Szegeden végezte, majd visszatért szülővárosába. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni hadügyminisztériumban szolgált. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, majd hazatért, többször perbe fogták, s be is börtönözték.
Szabadulását követően Temesváron dolgozott az iparkamara munkatársaként, majd titkáraként. 1861-ben Óarad országgyűlési képviselőjévé választották, 1876-tól pedig a körmöcbányai választókerület képviselője.
Tudományos munkássága felöleli a történettudomány, a történeti földrajz, statisztika területét. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1877-ben pedig rendes tagjává választották. Történészi munkája során több tízezer oklevelet dolgozott föl több magyarországi, illetve a bécsi és a vatikáni levéltárban. Legfőbb műve a 67 kötetes Magyarország Helynévtára, mely az Országos Széchényi Könyvtár szerint Magyarországon a legtöbbet kutatott tudományos adatbázis.
Pesthy Frigyes Budapesten hunyt el 1889. november 23-án.
Zombori István elmondta, a mellszobor felállítását Ráday-Pesthy Pál Frigyes történész-közgazdász, Pesthy Frigyes dédunokájának áldozatvállalása tette lehetővé.

Amikor a víz nem épít - fotókiállítás

A Bálint Sándor Művelődési Házban az 1879. évi szegedi Nagyárvíz 130. évfordulójára hirdetett fotókiállításon 17 kiállító képeit tekinthetik meg az érdeklődők. Sok kiállító, egy téma: a Tisza, ahogy időnként ráront a városra.
A város folyója valójában furcsán viselkedik. A máskor oly szelíd, néha némi szemetet tutajoztató, máskor ladikozókat ringató békés folyó, a kisebb-nagyobb úszóházakat könnyed teherként hordozó víz, bizony képes más arcát is mutatni. És ekkor már nem is olyan békés. Vagy mégis? A kiállítók képei ezt az oldalát ábrázolják a Tiszának, ahogy a medrét elhagyva talán lomha nyugalommal, talán haragosan, de mindenképp méltóságteljesen elfoglalja magának azt a helyet, melyet mi, emberek, gyarlón a magunkénak tudunk. De a képeken mégis nyugalmat áraszt, a méltóság, az erő nyugalmát. Azt az erőt, amit illik mindenkinek tisztelnie, legyen az „vízlakó” vagy épp a város zajában élő szegedi. A fotós szeme más, s ez a szem mást láttat mindabból, ami talán nekünk csak lomhán folydogáló víz, gátakat ostromló folyó, homokzsákok tízezreit magának követelő ár.

2009. november 15., vasárnap

Éjszaka a Múzeumban

Móra Ferenc Múzeum - Szeged
Ezen az estén még a szervezők is igencsak meglepődtek, amikor az éjszaki múzeumlátogatásra egyre csak jöttek és jöttek az érdeklődők. A nyári Múzeumok éjszakája programsorozat mintájára a Móra Ferenc Múzeumba várták azokat, akik szívesen ellátogatnak az eddig nem látott helyiségekbe.


Éjjeli őrjárat

A „mindenki hozzon zseblámpát” figyelmeztetést olyannyira komolyan gondolták a múzeum munkatársai, hogy az alagsori helyiségekbe, raktárakba belépők valóban meglepődtek, amikor sötétség fogadta őket. A természettudományi gyűjteményben sejtelmesen villogtak a kitömött állatok gombszemei, ahogy a gyerekek lámpáikkal rájuk világítottak, s néha még azt is érezni vélték, hogy némelyik madár megrebbenti örök mozdulatlanra fagyott, repülésre tárt szárnyát, vagy épp a polc tetején fára tekeredett kígyó kiöltögeti villás nyelvét.
Persze nem volt azért minden ilyen ijesztő, hiszen a néprajzi gyűjteménybe, vagy épp a régészeti bemutatóra ellátogatók bátran végignézhették a múzeum eddig be nem mutatott kincseit.

Ősi cserépurna és a rohasztott tojásfehérje

A kitömött állatsereglet mellett talán a legnagyobb érdeklődéssel kísért bemutatót Hamar Edina főrestaurátor tartotta. Bepillantást nyerhettünk a folyamatba, ahogy a régészek által nagy gondossággal kiásott cseréptöredékekből csodálatosan ép edény születik. Az újra egésszé váló, ezer darabra tört üvegflaska, vagy az ősi gyöngysor összerakása, a „babával” (földlabdával) kiemelt morzsolódó cserépedény kibontakozása mind-mind csodálattal töltötte el a résztvevőket. A főrestaurátor által bemutatott konzerváló „vegyszerek” segítségével, az aranyozó pálinka, az ökörepe, a rohasztott tojásfehérje alkalmazásával szinte az ősi készítésmóddal megegyezően, a több ezer, vagy akár tízezer darabos puzzle-játékból épülnek újjá a hajdani használati tárgyak, eszközök.

Teltház minden szinten

Ezúttal bátran ki lehetett tenni a Móra Ferenc Múzeumra a megtelt táblát, hiszen ezen az estén közel ezer érdeklődő látogatott el az intézménybe. Volt, aki a műhelyekbe, a raktárak mélyébe kukkantott be, de az emeleten Kubinyi Anna textilművész rendhagyó tárlatlátogatójára, a díszteremben a múzeum nyugalmazott igazgatója, Trogmayer Ottó A ló féktávolsága című könyv-bemutatójára is sokan kíváncsiak volt. A főlépcsőn a Szegedi Divatiskola „Szonett Szegedhez” című, Juhász Gyula költeménye alapján megrendezett divatbemutatója fűszerezte az estét.

Kenderből szőtt világ

Kubinyi Anna textilművész kiállítása
(Móra Ferenc Múzeum, 2010.  február 15-ig)


Egy Szegedhez ezer szállal kötődő művésznél szinte természetesnek számít, amikor alkotásait szülőföldjéről mintázza meg. De Kubinyi Anna műveinek még alapanyagában is szoros kapcsolata van a várossal. Képeit, falikárpitjait, kisplasztikáit ugyanis szegedi kenderből készíti el, és saját kezével színezi az alapanyagot is.

Ez a csodálatos anyag kitűnően alkalmas mind a puhaság, mind az erő, az erőteljesség, a rusztikusság, a keménység bemutatására. Néha, amikor a mű témája megkívánja, más anyagokat is használ (selyem, fém, aranyszál), de az alapvető anyag mindig a kender, ami egyfajta gyártásközi állapotban kerül a művésznő kezei alá, majd saját maga tekercseli, fehéríti vagy épp színezi meg.


Kubinyi Anna
Művészeti tanulmányait a szegedi művészeti gimnáziumban kezdte, kerámia szakon. Érettségi után a Szegedi Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán tanult két évet, amikor jelentkezett az Iparművészeti Főiskolára. Papírjait – tévedésből – a textil tanszakra küldték, ahol felvételt is nyert gobelin szakra. Ezt a tévedést ma predesztináltnak tartja, hiszen a textil, a szövés életelemévé vált.

Erdélytől a távol keletig

Eleinte az élet, a valóság szépségeit figyelte, dicsérte, munkái optimista, színes, mozgalmas, mégis könnyed jellegűek voltak. Később más, komolyabb dolgok felé fordult, mint például az idő, az örök mozgás, a természetben szunnyadó, vagy éppen kitörő belső energia az életerő, a keletkezés és az elmúlás.
„Az utóbbi években egy erdélyi tanulmányút hatására az ősi, erdélyi motívumok feldolgozása foglalkoztat. A kultikus építmények, a székelykapuk a magyarok ősi kultúrájának és hitének tanúoszlopai, a hagyományőrzés, az igazhitűség emlékművei” – kezdi a beszélgetést a művésznő. – Talán ezért is választottam ezeket fő motívumként a kiállításon is, melyeken átlépve a kelet varázslatos világán, Kőrösi Csoma Sándorra emlékező képen keresztül fedezheti fel a látogató a világot.”
Számtalan formáját láthatjuk a kender művészi felhasználásának, hiszen a térinstallációt képező székelykapuktól kezdve a keretbe helyezett alkotásokon keresztül a nagyméretű falikárpitokig, a kisplasztikától a szoborig számtalan formát ölt az anyag a művésznő kezei alatt.
„Nem úgy dolgozom, mint egy szobrász, aki a kőtömbben, vagy a fában már belelátja a kész művet: én festőként előre megtervezem, lerajzolom a gondolatokat, érzéseket, a látványt” – avat be az alkotás folyamatába Kubinyi Anna. „Következő lépésként a technikai megoldás kidolgozásán van a sor, hiszen egy nagyon szigorú rendszerről lévén szó, a függőlegesek és vízszintesek határozzák meg az alkotási folyamatot. Ezt követően kell megtalálnom a megfelelő formát, színeket a kendernek, hogy kialakulhasson a végső kép.”

Indiai élmények

Idén tavasszal Indiában tett utazásai új élményekkel, gazdag művészi inspirációval ajándékozták meg. Az indiai és hun motívumok összevetése, a kapuk, a belépés, a szakrális jelleg formába öntése érdekes utakra vezérli alkotásait. Ezen benyomások feldolgozása, valamint az erdélyi anyag továbbfolytatása vezérli az alkotás folyamatát. Mindemellett sokan keresik meg magánemberek, de intézmények is, hogy installációit, faliképeit felhasználhassák termek, szobák díszítésére.
„Örömteli hogy egy-egy ilyen kiállításon mintegy életműként be tudom mutatni alkotásaimat a közönségnek, akárcsak kivonatos formában is. A kész munkák mellett fényképeken is megtekinthetik az érdeklődők eddigi pályám legszebb, legértékesebbnek tartott műveit.”




Kubinyi Anna textilművész kiállítása - székely kapu in Szeged


Kubinyi Anna textilművész kiállítása in Szeged

2009. november 14., szombat

Márton-napi borvacsora

A Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-dike. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak.  



A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.
Az ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett Márton-ludakat. A közhiedelem úgy tartotta, „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog”. Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból jósoltak: a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid enyhe telet jelentett.
A középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, a népszokások egészen a 20. század közepéig éltek, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát.
A rendszerváltás után sok külföldi bortermelő érdeklődése fordult a magyarországi bortermő vidékek felé. Nem volt ez másképp Bátaapátiban sem. A Tűzkő Birtokban Piero Antinori és Jacopo Mazzei márkik láttak fantáziát. A globális Antinori-birodalomnak szüksége van a Toszkánára emlékeztető, szelíd pannon dombokból fakadó, üde bátaapáti borokra. Antinori márki a világ egyik legnagyobb borembere, aki 2000-ben döntött úgy, hogy átveszi a Tűzkő Birtok irányítását. A mély, súlyos és világhíres toszkán vörösök mellé kiváló minőségű, illatos-ropogós fehérek is kellenek, ezek forrását a márki a Tűzkő Birtokon találta meg. „Nagyon-nagyon elegáns olasz éttermek is érdeklődnek például a tramini iránt, melyet vagy aperitifnek ajánlanak, vagy a megbecsült vendégeknek üdvözlő italként kínálnak” – nyilatkozta a márki.

A Tűzkő Birtok Bátaapáti szomszédságában, a tolnai dombok között fekszik. Bátaapáti Budapesttől 150 kilométerre délre, a Geresdi-dombságban található. A dombok és apró völgyek, valamint a gyönyörű szálkai és zsibriki tavak tökéletes mikroklímát teremtenek a szőlőtermesztéshez. Az egykori földalatti pincéket használják ma is a borok érlelésére. A Tűzkő Birtok története szorosan összekapcsolódik a nagyszerű Apponyi grófi családéval. A kulturált és patrióta arisztokrata család a kor egyik legmodernebb pincészetét hozták létre itt a XIX. században. A tulajdonukban lévő birtokok közül a bátaapáti rendelkezett a legmagasabb termelési és minőségi potenciállal. 

A Fehértói Halászcsárdában a finom borok mellé ízletes Márton-napi étkek is társultak. Érkezéskor a vendégeket a kemencénél libatepertős bordányi kenyérrel és kemencében sült libatepertős pogácsával fogadták. Az előétel mellé a Tűzkő Birtok Rajnai rizlingjét és Rosée-jét (merlot, cabernet franc) kóstolhatták. A borászat ismertetőjét követően előételként ismét liba került az asztalra: házi füstölt libakolbász, birsalmás libakocsonya és füstölt libamellszelet. A borok sorát 2008-as Chardonnay barrique folytatta. Színével és ízével egyaránt osztatlan sikert aratott a bíborcékla leves gombás tésztabatyuval, melyet Pinot Noir rosée-vel öblíthettek le a vendégek.

Márton-napi borvacsora in Szeged
Az étkeket és italokat a borok jellegzetességeit, a borkóstolás módját ismertető rövid előadások fűszerezték. S hogy a liba ismét az asztalra röpülhessen, a vendéglátók köztes ételként libamájrizottót majorannás pecsenyelével szolgáltak fel. Mivel a liba alapvetően vízi szárnyas, így a soron következő nedű a Tűzkő Birtok 2006-os Kadarka – Pinot Noir Cuvée-je volt. Az est koronáját fényezett libacomb újborban párolt körtével, nemzeti tortával jelentette, melyet 2005-ös évjáratú Kékfrankossal öblíthettek le a résztvevők
És akinek még fért, desszertként tökös réteskosarat fahéjas füge csatnival fogyaszthatott, finom 2007-es Tramini desszertborral kísérve.
Az est folyamán a Bormúzeumban a ház boraival búcsúztatták a Márton-napot. Dekantálásra került többek közt Sauvignon Blanc 2008, Renana 2008 (rajnai rizling), Talentum Cuvée 2003 (kékfrankos-cabernet franc-merlot), Tűzkő Domb cuvée 2006 (cabernet franc-merlot), Kisgörbői Cuvée, Kisgörbői Rosée.

2009. november 10., kedd

Tiberius Gracchus SZINez

SZÍNes Emlékek
avagy Ius murmurandi


SZép és Igen Népszerű rendezvénye volt ez a nyárnak, főleg az ifjak körében. De SZINte nem is volt olyan korosztály, aki nem képviseltette volna magát a Tisza amaz oldalán. A SZórakozó Ifjak Néha lehet, hogy hangosak voltak, de legalább voltak. SZőrösszívű és Igazságos Nagyjaink egy idő után azonban megelégelték a SZÍNes rendezvényt és hangfogót rakattak oda, ahová az égiek tették rá nagyobb hatalmú esőcseppjeiket. SZámos Igyekvő Nem rakott lakatot a szájára ez ügyben, és mondtak fűt, fát, tücsköt, bogarat. SZámtalan Igazság Napvilágot látott a szószólóktól, okosaktól és oktalanoktól, de mind olyanok eszeskedtek, kik nem lettek ebbe belenevelkedve, s ellenezve e gyerekek seregét, s zenéjét elrebegtek nem egy ejnyebejnyét. SZámos Ifjú Nem tett egyebet, csak jól érezte magát, és SZegedre Is Nevetve emlékezett a nyár végén.
Elmúlt, kihevertük, most már más a téma.
Mert téma mindig van, ha épp nem az utcán hever, akkor oda tesszük. A mormogás joga, az ius murmurandi, az ókori Rómától szerzett joga a népnek. Nálunk ezt az Alkotmány szabad véleménynyilvánításnak nevezi. De ha szabad, akkor mindenkinek szabad. Szabad egy határig, és ezeket a határokat közösen kell megtalálni. Vannak, akik keresik a közös határokat, vannak, akik a jogokat lobogtatva csak saját határtalanságukat ismerik el. Remélhetőleg nemsokára mindenki nemcsak jogait, de kötelességeit is tudni fogja, és akinek alázattal kell lennie mások iránt, annak alázatát mások örömmel fogadják majd el. Mások pedig, akik a pénzt és a felhatalmazást adják, ezúttal megnézik majd, kinek az alázatát fogadják el.
Ennyit mondott a Szegedi Ifjúsági Napok 2009-ben – nekem.

2009. november 8., vasárnap

Böllérnap Balástyán

Disznótor hun lovasokkal





Balástyán ezen a hétvégén igazán finom szendvicset gyártottak a falugazdák. Hozzávalóként elővettek pár őrült malacot, akik acélmérgezésben kívántak elhalálozni. Tettek mellé néhány jókedvű böllért, megfűszerezték némi zenés műsorral, egy csipetnyi vurslival, leheletnyi férfitoroknak való szilvapálinkával. Majd az egészhez hozzáadtak egy csapat hun lovast. És ha valakinek még ezek után ejtőzni támadt kedve, az meglátogathatta a különleges állatsimogatót, ahol hagyományos falusi állatokkal lehetett tévéképernyőnél közelebbi barátságba kerülni, vagy végignézhette az elmaradhatatlan bazársor csodakínálatát.

Balástyán, a Rendezvényház melletti téren már péntek délután nagy volt a sürgés-forgás: óriási tábortűz mellett sült a szalonna, a színpadon aerobic bemutató és malacsirató versek majd a Kozmix szórakoztatták a kilátogatókat. De az igazi gyilkos szám szombat reggel kezdődött: az elmaradhatatlan pálinkakoccintás után megkezdődött az öldöklés, az önként felajánlkozó malackák számára, bár később, az asztalon megnézve őket, kiderülhetett, hogy mosolyuk azért mégsem volt olyan őszinte.
     A böllérek kopasztották, szalmával, fával, gázzal pörzsölték, különböző bontási módokkal szedték darabjaikra a malackákat. A Vám- és Pénzügyőrség és a Szegedi Tűzoltóság csapata technikai bemutatóval, valamint saját kezű disznóvágással is megmutatta, hogy a mentés mellett a bontáshoz is igencsak jól értenek.
     Malac sült a nyárson, kondérokban rotyogtak a különféle pörköltek - csülökpörkölt, marhapörkölt, birkapörkölt -, tárcsán sült a hús, a máj. Egyszóval minden adott volt ahhoz, hogy a kilátogató betekintést nyerhessen egy hagyomány továbbélésébe, ízletes étkeket kóstolhassanak. Az biztos, hogy a felvonultatott alapanyagok frissebbek, a böllérek orra a pálinkától pirosabb, a jókedv nagyobb már nem lehetett.
     A hun lovasok bemutatója testet-lelket megmozgatva fűszerezte meg ezt a finom és igazán ízletes balástyai napot. Ha valaki nemcsak úgy szeretné megismerni az étkek eredetét, ahogy a hűtőpultban látja, az itt biztosan sok mindent megtudhatott arról, mi is kerül az asztalunkra.

2009. november 1., vasárnap

Panorámafotók készítése

A számítógép és az Internet segítségével új módon is szemlélhető környezetünk. Egész helyiségek, terek, templombelsők, udvarok, kertek, parkok, csarnokok tekinthetők meg a szélrózsa minden irányából, mindez élethű, fénykép minőségben. A 360 fokos, háromdimenziós panorámaképek segítségével egy szoba, vagy akár egy tér közepébe képzelhetjük magunkat, ránagyíthatunk a tárgyakra, vagy távolodhatunk a középponttól. Bemutathatja települését, becsalogathatja vendégeit éttermébe, szállodájába a hely teljes bemutatásával, vevőket, ügyfeleket nyerhet ingatlanjaira anélkül, hogy meg kellene mutatnia azt személyesen.
Panoráma képek és virtuális túrák készítését vállaljuk internetre, multimédia CD-kre, vagy egyéb felhasználásra.

panorámafotók, speciális nagyfelbontású képek készítése, településpanorámák, egyházi létesítmények fotózása
Panorámafotók készítése már 8.000 Ft-tól, kiszállási díj és egyéb járulékos költségek nélkül, rövid határidőre


Panorámaképek mozgatása
  • Vigye az egérmutatót a képre.
  • Tartsa nyomva az egér bal gombját.
  • Mozgassa az egeret jobbra-balra-fel-le.

Esztergomi Bazilika in Hungary

Panorámaképek alkalmazása

A különleges képi hatásnak köszönhetően  a panorámaképek igen széles körben alkalmazhatók.
  • weboldalak, bemutatók
  • virtuális túra
  • katalógusok
  • óriásposzter
  • különleges nyomtatványok
  • ingatlanok bemutatása
    • értékesítés, ingatlankereskedelem
    • építés, átalakítás
  • múzeumok, kiállítások
  • különleges események
  • település panoráma
  • autóbelső
  • épületek
  • kereskedelem, vendéglátás, üzletek:
    • szálloda, étterem
    • üzlet, bevásárlóközpont
    • turizmus


Szegedi Nemzeti Színház - nézőtér in Szeged

Kapcsolat



A weboldalon található képek, panorámaképek más weboldalon, kiadványokban csak előzetes, írásos engedély után használhatók fel. Előzetes írásos hozzájárulás nélkül tilos a web-site egészének vagy részeinek (szöveg, grafika, fotó, panorámafotó, adatszerkezet, struktúra, eljárás stb.) feldolgozása és értékesítése. A lap tartalmának egyes részeit - kizárólag saját felhasználás céljából - merevlemezére mentheti vagy kinyomtathatja, de ebben az esetben sem jogosult a lap így többszörözött részének további felhasználására, terjesztésére, adatbázisban történő tárolására, letölthetővé tételére, kereskedelmi forgalomba hozatalára.
©  2006-2009

Sajtópanoráma, eseménypanoráma

A sajtópanoráma segítségével az egyes események helyszíne teljes mértékben megtekinthető, a képek bármely oldalba beilleszthetők.
A sajtópanorámák alkalmazása a szegedma.hu oldalán tekinthető meg:


Szoboravatás

Don-kanyarnál elesett áldozatok emlékműve in Szeged

Ünnepi megemlékezés

1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezés - Himnusz in Szeged

Autóbaleset

Frontális ütközés in Szeged

Tűzoltó gyakorlat

Katasztrófavédelmi gyakorlat a gázmezőn - tűzoltás habbal in Szeged

Sajtótájékoztató

Napfényfürdő - önkormányzati képviselők in Szeged