Szeged árvíz után kialakult városképének egyik legmarkánsabb, ma már szinte jelképévé vált építészeti alkotása, a felépítést kimondó határozat és az építés befejezése között fél évszázad telt el, aminek kezdőpontja Szeged pusztulása majd újjászületése, végpontja pedig egy világgazdasági válság, melynek terheit csak fokozta a várost határvárossá szegényítő első világháború. Ha építési idejében nem is, szándékában mindenképpen a város legújabb-kori történetét meghatározó árvíz utáni rekonstrukciójához kapcsolódik, mintegy annak befejezése. Építését – az árvizektől való megmenekülésért – fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák.
 |
| A virtuális túra indításához kattintson a képre |
A szegedi dóm: a fogadalomtól az avatásig
A Szeged Panoráma sorozatában – a magunk eszközeivel élve – emléket kívánunk állítani a hajdani tervezőknek, építőknek, a terveket kigondolóknak, a megannyi embernek, akiknek a „nagy víz”, majd az országvesztő világháború terhei ellenére mégis sikerült megalkotniuk ezt az épületegyüttest. A puszta tégla mögött azonban sokkal több lakozik: a hit a jövőben, az élet és a tudás szeretete. A szentély falain belül pedig még valami mást is találhatunk…
A tervpályázat és Schulek megbízatása
Foerk Ernő átdolgozott tervei
17 év építkezés és a nagyszabású avatóünnepség
Korabeli filmhíradók - HAMAROSAN
