2009. december 31., csütörtök

Barokk kamarazene - Szeged Alsóvárosi templom

A ferences rend és az egyház nyitottságának példaképeként élhették meg a jelenlévők a Barokk kamarazene című estét az Alsóvárosi Ferences Plébánia keresztelő kápolnájában, melyet barokk fuvola és korhű csembaló hangja töltött be. Méltó hely volt ez arra, hogy a régi hangok találkozzanak a ma emberével az ódon falak között.




Barokk kamarazene címmel adott koncertet a barokk fuvolán játszó Gyurina Zsuzsanna és a csembalista Vilmányi Alexandra. Kamarazene volt ez a szó szoros értelmében, hiszen olyan zenei előadásmódot hallhattunk, mely kis zenei apparátussal, erősítés és a modern kor kütyüjei nélkül is élvezhető, mint neve is mutatja, alkalmas arra, hogy akár a szobában (camera) is előadják. A kis kápolnát ezen az estén nem a hívek, hanem a régi és minőségi módon játszott zene kedvelői töltötték meg.
Az egyes zeneszámok segítségével megtudhattuk, hogy a barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások, emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, illetve sűrűn alkalmazott zenei díszítések hangsúlyozták a kor szellemiségét.
Jacques-Martin Hotteterre (1674–1763) é-moll szvitjével kaptuk meg az este alaphangulatát, hiszen a szvit jellemzően a barokk zene műfaja, leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll. Az egyes tételeken végighaladva (Allemande, Sarabande, Courante, Double, Rondeau, Menuet, Gigue) a két tehetséges zenész segítségével a barokk szalonok hangulatát élhettük át. De sorra kerültek Georg Philipp Telemann (1681–1767) művei is, aki korának legnépszerűbb zeneszerzője volt, de halála után a neve gyorsan feledésbe merült, pedig – ha nagysága nem is mérhető Bachéhoz vagy Händeléhez – kiváló ízlésű, sokoldalú komponista volt, aki csaknem minden műfajban jelentőset alkotott, összesen mintegy háromezer mű kapcsolódik a nevéhez.

Az előadókról

GYURINA ZSUZSANNA Nagykanizsán és Pécsett kezdte zenei tanulmányait, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerzett diplomát. A régi zenével már a középiskolai évek alatt elkezdett foglalkozni, 1998-tól 2004-ig a nagykanizsai Farkas Ferenc Városi Zeneiskola, 2002-től 2003-ig a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fuvolatanára volt. 2006-ban a flamand kormány ösztöndíjával kamarazene szakirányon folytatott posztgraduális tanulmányokat. Magyarországon számtalan kamara és barokk zenei előadásokon vesz részt.
VILMÁNYI ALEXANDRA zongoristaként kezdte zenészi pályáját. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében folytatta. Ezekben az években találkozott a barokk kamarazenéléssel, és így a csembalózással is. A 2000-ben megszerzett zongoradiploma után már teljesen a csembalózás felé fordult, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló tanszakán folytatta tanulmányait. A zenekari koncertek mellett 2003-ban a Magyar Rádióban Bach V. Brandenburgi versenyét játszhatta el. Rendszeresen koncertezik Magyarországon, Angliában, Franciaországban, Hollandiában.

2009. december 27., vasárnap

Fehértói Halászcsárda és Panzió

Fehértói Halászcsárda és Panzió

Túra kezelése:
  • kattintson a képre, majd lenyomott bal egérgomb mellett mozgassa a képet
  • továbblépéshez kattintson a kívánt helyiségre
  • a képernyő alján lévő ikonok segítségével teljes képernyős módba, illetve automatikus forgatással is megtekintheti a panorámaképeket

2009. december 19., szombat

Esztergomi Bazilika

A panorámaképeken keresztül virtuális utazás tehető az Esztergomi Bazilikában.


Bazilika - Esztergom - oltár in Slovakia

M3 Archeopark - Polgár


M3 Archeopark - főtér in Magyarország

Az M3 ARCHEOPARK 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. Többek között egy temetkezési halom, és Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett, egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthet meg a látogató. Régészeti-ismeretterjesztő multimédiás anyagok segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek az Észak-alföld páratlan élő- és növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthetik az autópálya építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatai.


M3 Archeopark - honfoglaló magyarok jurtája in Magyarország

Az egykori nomád lakóhely belsejét mutatja be. A férfi és a női bábu öltözete is a keleti hagyományokat követi. Külön oldalon laktak a nők és a férfiak. A férfiak oldalán az általuk használt eszközök láthatók (íj, nyílvessző, fanyereg, lószerszámok, lófarok, díszes szabja, üllő), míg a másik oldalon volt a nők és a gyerekek lakhelye (kendők, vászon tarisznya, díszpárnák).
A jurtákban lévő kiállítások az itt élt emberek mindennapjait, megélhetésük módját mutatják be.


M3 Archeopark - újkőkori lakóház in Magyarország

A park régészeti részében az újjáépített Új kőkori lakóház képviseli, mely Európában egyedülálló. (időszámítás előtt 5000-4600).
A ház 7x11 méter nagyságú, magassága 5,5 méter, cölöpszerkezetű. Fala a tartócölöpök közé font favesszőből és nádból készült, melyet agyaggal betapasztottak, és bekarcolással, vörös okker festékkel díszítettek. Padlója döngölt és tapasztott föld, tetejét náddal fedték. A ház berendezése hasonló korú tárgyak rekonstrukciója alapján készült.

Szegedi Pinceszínház


Pinceszínház - színpad in Szeged


Pinceszínház - társalgó, zeneterem in Szeged

Szegedi Nemzeti Színház


Nemzeti színház - földszinti nézőtér in Szeged


Nemzeti Színház - díszpáholy in Szeged


Nemzeti Színház - emeleti nézőtér in Szeged


Nemzeti Színház - színpad - nézőtér in Szeged

PICK Szeged - Debrecen kézilabdamérkőzés


2009. december 5., szombat

Bontják a „Lófarát”

Elkezdődött az útfelbontás a Reök-palota előtti téren. A munkások légkalapáccsal kezdték szétverni a 3. honvéd huszárezred hősi emlékművét körülvevő kovácsoltvas kerítés alatti betonszegélyt is, hogy kiszabadítsák a fémrészt. A helyszínre érkező ifj. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagja bement a munkaterületre, s a szobor talapzata melletti részen lábai közé fogta a vaskerítés egy részét. A bontók erre arrébb vonultak, máshol folytatták a munkát.