ÁKOS - SZINDBÁD 2010 Turné - Szeged

A máskor békésen repdeső galambok helyét ezen az estén a hazai könnyűzenei élet nagyágyúi foglalták el. A Délmagyarország 100. születésnapjára Szegedre érkezett Ákos 2010-es Szindbád turnéja.

A korántsem előzenekari hangokat bemutató Magna Cum Laude és a Tankcsapda igazi csemegét jelentett a Dóm teret félig megtöltő közönség számára. A naplementében induló koncertet nemcsak a helyszínen, hanem a város összes pontján is élvezni lehetett, hiszen a felvonultatott hang- és fénytechnika nemcsak látványban, de hangban is átlépett minden határon. Az est fénypontjaként lépett a közönség elé Ákos, aki a jól ismert Bonanza Banzai dalokkal kezdte országjáró turnéját.

Képgaléria a koncertről

Operett bemutató Szegeden

„Ez operett!” című első lemezének bemutatójára érkezett az IH Rendezvényközpontba Peller Károly, a Budapesti Operettszínház operettszínésze.
Peller Károly első önálló lemezén olyan kiváló közreműködőkkel együtt hallható, mint Oszvald Marika, Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Bódi Barbara és a névrokon Peller Anna. Az operettszínész több mint tíz éve játszik a Budapesti Operettszínházban, első jelentős szerepe Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében Bóni volt – azóta is főként a táncos-komikus karakterét ölti magára.

Jótékonysági koncert: szegedi művészek Haitiért

A szegedi önkormányzat és két nagy művészeti intézménye, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar a haiti katasztrófa áldozatainak emlékére jótékonysági hangversenyt rendezett 2010. február 7-én. A koncerten Mozart Requiemje szólalt meg a színházban. Az est teljes bevétele a túlélők megsegítését szolgálta.

A kezdeményezéshez szegedi képzőművészek is csatlakoztak: a Szög-Art alkotóinak felajánlott műveiből kamara-kiállítást rendeztek az előcsarnokban; a megvásárolt művek vételára is a jótékony célra fordítódott. Szeged egy természeti katasztrófa, az 1879-es nagyárvíz után nemzetközi adakozás segítségével épült újjá, természetes tehát, hogy mai lakosai – művészetükkel, adományaikkal, a jegyváltásban megnyilvánuló támogatásukkal – részt vállalnak a világméretű segélyakcióban. Mozart Requiemjét a Szegedi Nemzeti Színház négy magánénekese, Kónya Krisztina (szoprán), Érsek Dóra (mezzoszoprán), László Boldizsár (tenor), Altorjay Tamás (basszus), a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar szólaltatta meg Gyüdi Sándor vezényletével. Az esten közreműködött Fekete Gizi színművésznő.

Barokk kamarazene - Szeged Alsóvárosi templom

A ferences rend és az egyház nyitottságának példaképeként élhették meg a jelenlévők a Barokk kamarazene című estét az Alsóvárosi Ferences Plébánia keresztelő kápolnájában, melyet barokk fuvola és korhű csembaló hangja töltött be. Méltó hely volt ez arra, hogy a régi hangok találkozzanak a ma emberével az ódon falak között.

Barokk kamarazene címmel adott koncertet a barokk fuvolán játszó Gyurina Zsuzsanna és a csembalista Vilmányi Alexandra. Kamarazene volt ez a szó szoros értelmében, hiszen olyan zenei előadásmódot hallhattunk, mely kis zenei apparátussal, erősítés és a modern kor kütyüjei nélkül is élvezhető, mint neve is mutatja, alkalmas arra, hogy akár a szobában (camera) is előadják. A kis kápolnát ezen az estén nem a hívek, hanem a régi és minőségi módon játszott zene kedvelői töltötték meg.

Az egyes zeneszámok segítségével megtudhattuk, hogy a barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások, emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, illetve sűrűn alkalmazott zenei díszítések hangsúlyozták a kor szellemiségét.

Jacques-Martin Hotteterre (1674–1763) é-moll szvitjével kaptuk meg az este alaphangulatát, hiszen a szvit jellemzően a barokk zene műfaja, leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll. Az egyes tételeken végighaladva (Allemande, Sarabande, Courante, Double, Rondeau, Menuet, Gigue) a két tehetséges zenész segítségével a barokk szalonok hangulatát élhettük át. De sorra kerültek Georg Philipp Telemann (1681–1767) művei is, aki korának legnépszerűbb zeneszerzője volt, de halála után a neve gyorsan feledésbe merült, pedig – ha nagysága nem is mérhető Bachéhoz vagy Händeléhez – kiváló ízlésű, sokoldalú komponista volt, aki csaknem minden műfajban jelentőset alkotott, összesen mintegy háromezer mű kapcsolódik a nevéhez.

Az előadókról

GYURINA ZSUZSANNA Nagykanizsán és Pécsett kezdte zenei tanulmányait, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerzett diplomát. A régi zenével már a középiskolai évek alatt elkezdett foglalkozni, 1998-tól 2004-ig a nagykanizsai Farkas Ferenc Városi Zeneiskola, 2002-től 2003-ig a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fuvolatanára volt. 2006-ban a flamand kormány ösztöndíjával kamarazene szakirányon folytatott posztgraduális tanulmányokat. Magyarországon számtalan kamara és barokk zenei előadásokon vesz részt.

VILMÁNYI ALEXANDRA zongoristaként kezdte zenészi pályáját. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében folytatta. Ezekben az években találkozott a barokk kamarazenéléssel, és így a csembalózással is. A 2000-ben megszerzett zongoradiploma után már teljesen a csembalózás felé fordult, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló tanszakán folytatta tanulmányait. A zenekari koncertek mellett 2003-ban a Magyar Rádióban Bach V. Brandenburgi versenyét játszhatta el. Rendszeresen koncertezik Magyarországon, Angliában, Franciaországban, Hollandiában.

Kispál és a Borz koncert Szegeden