A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeged. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeged. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 1., vasárnap

Szegedi idegenforgalmi virtuális túra

Szeged nevezetességeit bemutató virtuális túra segítségével a Belvároson keresztül a Szent István téri víztorony tetejéig, a Tisza-part látványától a Fogadalmi templom impozáns belsejéig végig lehet sétálni a városon.
Kattintson a képre, majd az egér bal gombjának nyomva tartásával mozgassa a panorámát. Az egyes megjelölt pontokra kattintva továbbléphet a következő képre.

2012. július 30., hétfő

A szegedi szabadstrand, partfürdő és kemping

Virtuális túra a Tisza partján - szabadstrand és kemping

Panorámaképek segítségével sétáljon végig a homokos fövenyen, látogasson el a Laposra. Nézzen körül a kempingben, és a – sajnos – nem üzemelő partfürdő medencéinél. Legyen részese egy kis „Csernobil” élménynek a lepusztult Tisza Gyöngye belsejében. A rendezvénytéren és a partfürdőn élje át újra a Szegedi Ifjúsági Napok hangulatát
Kattintson a képre, majd lenyomott bal egérgomb mellett forgassa
tetszőleges irányba. Továbblépéshez kattintson a jelölt pontokra.
A Tisza partján állva vigye az egeret az épületekre, látványosságokra és ismerje meg őket.


2012. július 23., hétfő

XXII. Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdő

Kürtszóval vonultak a kamionok Szegeden

2012. július 20., péntek
Péntek délután mintegy 180 kamion dübörgött végig Szeged utcáin, megnyitva ezzel a XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozót.

A lóerőcsorda a régi kamionparkolóban gyűlt össze, ahol elhelyezték az emlékezés virágait a kamionos emlékműnél. Ezt követően rendőri felvezetés mellett, hagyományosan hangos kürtszóval vonultak végig a városon, egészen a sziksóstói kempingig, ahol szombaton színes programokkal várnak mindenkit, aki érdeklődik az országút igavonói és sofőrjeik iránt, vasárnap délután pedig a Huszár Mátyás rakparton mérik majd össze erejüket és gyorsaságukat a gépszörnyek.

Túl a húszon

Talán csak egy álom volt az, amit huszonkét évvel ezelőtt Ágoston Attila és lelkes társai kitaláltak: egy baráti összejövetel, ahol az országút vándorai végre nem csak a CB-rádió hullámain találkozhatnak egymással. Nem sok olyan szakma, vagy épp érdeklődési kör van kis hazánkban, mely olyan összetartó lenne, mint a kamionosoké. Persze ők jóval nagyobb mértékben egymásra vannak szorulva, hiszen az országúton nincs család, nincsenek barátok, csak társak vannak, akik ugyanazt az igát húzzák.
Ez a hétvége most az övék, a barátkozásé, a családé úgy, hogy a szeretett és sokat hajszolt „paripák” ezúttal pihennek. Persze ez a pihenés is csak időleges, hiszen ilyenkor mindenki meg akarja mutatni a sajátját úgy, ahogy azt csak a gondos gazda, a jó hajtó tudja: csillogva, villogva, feldíszítve, ereje teljében.

Ügyesség és gyorsaság

A sziksóstói fürdő erre a néhány napra bizony picit hangosabb lesz: a zene, a bográcsozás, a vetélkedés, a szakmai fórum tölti ki a tó környékét. Szombaton itt lesz a terepügyességi verseny helyszíne is, ahol az országutak vándorai a homokcsapdákban mutathatják be a „jószágaik” és önmaguk tudását is. A vasárnap már ismét a szórakoztatásé, a felvonulásé lesz, hiszen a hagyományos gyorsulási verseny a Tisza partja mellé vonzza majd Szeged lakosait.
„Évtizedek óta ügyelünk a biztonságra mind a nézők, mind pedig a sofőrök tekintetében” – mondta el portálunknak Holló István, a biztonsági csapat vezetője. „Fémkorlátokkal és szalagkordonnal biztosítjuk majd a területet, és harminc méterenként pályabírók ügyelnek mindene. Az összehangolt munkájuk nélkül nem indulhat el gép. A kamionok vezetőit az indulás előtt megszondáztatjuk, és a fülkében a sofőrön kívül senki más nem tartózkodhat. A futam végén nem a városban köröztetjük majd a gépeket, hanem négy-öt menet után visszaengedjük őket a rakpartra.”
A felső lépcsősoron ülhetnek a nézők, az alsón viszont csak a személyzet és az újságírók tartózkodhatnak. A futamok során a kamionok párosával indulnak a Belvárosi híd lábától. Több kategóriát is láthatunk, így bemutatkoznak az amerikai „csőrösök”, a 420 lóerő alatti és feletti gépek, valamint a platósok.
„Öt-hatszáz lóerő se ritka egy-egy kamionban, de inkább a látvány számít” – emelte ki a főpályabíró. „Ilyenkor mindenki kicsinosítja, pucolja, fényezi, díszíti a második otthonának tekintett vontatót. Sőt sok esetben nem is második, hanem első ez az otthon, amikor heteket töltenek el egyedül a fülkében.”
A verseny alatt persze mindenki egy kicsit feljebb csavarja a tempomatot – a sebességszabályzót –, többet tekernek az adagolókra is, így ilyenkor talán egy picit gyorsabban is mennek, mint a szabályok által behatárol óránkénti 90 kilométer.

A Konvoj

A megnyitót követően mintegy 180 kamion rendőri felvezetéssel és biztosítással halad át a városon, hogy elérkezzen a találkozó hagyományos helyszínére, a Szeged-Sziksósfürdői kempingbe.







Kamionos fieszta és piknik a Szikin
2012. július 21., szombat

A XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozó helyszínéül szolgáló Sziksóstói Fürdő lakói bizony kicsit nehezen ébredtek szombat reggel, hiszen sokan még a hajnalig tartó program és az elfogyasztott hűsítők és erősítők hatása alatt voltak.

A bátrabbak azonban már korán sorba álltak a különböző játékos vetélkedők jelentkezéséhez. A nap fő attrakciója, a terepverseny mellett természetesen a kamionhúzás és a sörivó derbi volt. A gyerekek számára már 9 órától játékos feladatokat találtak ki a szervezők. Kis csúszással, de annál nagyobb érdeklődés mellett megrendezett terep-ügyességi versenyre jelentkezett hét kamion sofőrje a kötelező szondázás után pattanhatott csak be a fülkékbe, hogy a gépekkel a személykocsikat meghazudtoló módon lavírozzanak a rögtönzött, ám annál szabályosabb és biztonságosabb pályán.


Legnehezebb a biztonság

„A szervezők legnehezebb dolga a biztonság” – tudtuk meg Ágoston Attilától, a rendezvény főszervezőjétől. „Öt-hatszáz lóerős kamionok működnek, gurulnak, versenyeznek, parkolnak. Rájuk és a közönségre is vigyáznunk kell.” Persze a műsörök megszervezése sem utolsó feladat, hiszen a szombati napon mintegy 3500 résztvevőt kellett szórakoztatni. A felnőtteknek, gyerekeknek, nőknek és férfiaknak, fiataloknak és idősebbeknek kellett megtalálni azt a programot, ami neki tetszik. A széles zenei kínálat mellett, gyerekműsorokat, játékos feladatokat találtak ki.

A vetélkedés sem maradhatott el, így féktárcsagurításban, rugóemelésben, az elmaradhatatlan sörivó- és szkanderversenyben mérhették össze tudásukat a vállalkozók. A nap fénypontját ilyenkor mindig a kamionos terepügyességi-verseny jelenti, amire az idén sajnos csak hét nevezés érkezett, viszont köztük volt Ágoston Attila amerikai „csőröse” is.


Rajt-cél győzelem

Persze ezeket a terepversenyeket nem kell annyira véresen komolyan venni, de itt is a biztonság volt a legfőbb szempont. A Holló István főpályabíró által vezetett csapat évek óta segíti, irányítja a versenyzőket, ügyel a biztonságra. „Fém- és szalagkorláttal választottuk el a nézőket, hogy kellő távolságban legyenek a monstrumoktól” – hangsúlyozta ki a biztonságért felelős szakember. „Természetesen a versenyzőket az indulás előtt megszondáztattuk.”

Induláskor mindenki saját maga nyomta meg a stopper gombját, hogy ezután a kamionok a nem igazán életelemüknek számító homokos-füves talajon teljesítsék a pályát, ahol tolatás, szlalom, fordulók, homokcsapda nehezítette a haladást. Ez utóbbiból az egyik „traktort” ki is kellett vontatni, hiszen a kis kamionkerekeket bizony fogságba ejtette a sziki homokja. De nemcsak a gyors haladás volt a feladat. Egykezes lassú vezetéssel kellett előbb két ékszíjat egy rúdra rádobniuk, majd egy sörösdobozt áthelyezniük. A célban ismét a versenyzők – a kézifék behúzását követően – nyomták le az időmérőt. Volt, aki hibapont nélkül teljesítette a távot, azonban a legtöbben bójadöntésben – sőt letiprásban – szereztek kiadós büntetést.


Erő, ügyesség, szépség

A fürdő területén ezt követően se maradtak a résztvevők programok nélkül. Míg a kisebbek-nagyobbak a rugóemelésben vetélkedtek, addig a nagytorkú és főleg nagyhasú sörivók egy-egy korsó malátalevet dönthettek magukba, persze mindezt időre. A legnagyobb népszerűségnek idén is a kamionhúzás örvendett, ahol alkalmilag verbuválódott, vagy épp jól összeszokott csapatok próbáltak meg egy 8 és fél tonnás Shell-kamiont elhúzni. A jelentkezők között szép számmal akadtak a gyengébbik nem képviselői is, sőt a Vadmacskák csapata csak hölgyekből állt, akik a férfiakat is megszégyenítő erővel és gyorsasággal rángatták a célba a traktort.

De a szépségnek is jutott terep ezen a napon. A férfiak bizony kocsányon lógó szemekkel lesték a női vizespóló verseny szereplőit, miközben az ítészek sorra járták a szebbnél-szebb kamionokat, hogy eldöntsék, melyikük is állhat idén a szépségverseny képzeletbeli dobogójára. Bizony nehéz dolguk volt, mivel a találkozó idejére szinte minden sofőr órákig glancolta, tisztogattak, fényesítette a járgányát, sőt még a fülke belsejét is számtalan kiegészítővel, díszítőelemmel látták el.


A válság itt is éreztette hatását

„Tavaly már éreztük a létszámon, hogy kevesebb az emberek pénze, kevesebben tudnak akár egy ilyen rövidke hétvégére is eljönni” – mondta Ágoston Attila. „Ez az idén inkább azt jelentette, hogy sokan nem kamionnal, hanem személykocsival jöttek el, hiszen a harminc-negyven literes fogyasztású gépek bizony jobban megterhelik a pénztárcát. De az a lényeg hogy eljöttek, a szívük itt van.”
Persze a szponzorok elmaradását jobban megérzi a találkozó. A korábbi években jóval nagyobb gyártói, alkatrész-forgalmazói támogatást élvezhettek, ami mára nagymértékben csökkent.

„Nagyon szomorú vagyok, hogy egyetlen kamiongyártó se méltatott bennünket arra, hogy bemutassák itt a gépeiket” – sajnálkozott a főszervező. „Pedig itt nemcsak sofőrök gyűlnek össze, hanem sok tulajdonos is eljön az embereivel. A szervezés során felkerestem a MAN, a Volvo, a Scania, a Mercedes gyárak képviselőit, de elzárkóztak a támogatástól, holott ők ebből élnek, a sofőrökből és a fuvarozó cégekből. Szerencsére a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Szeged város Önkormányzata, a Dorozsmai Részönkormányzat mellett Haág Zalán önkormányzati képviselő, a KNORR-BREMSE, a Shell és a Redex magyarországi képviselete mellénk állt.”

A legfájóbb pont mégis az, hogy a nagy fuvarszervező cégek se méltatták figyelemre a találkozót, pedig ők abból élnek, hogy minél több fuvarozó, minél szélesebb körben álljon a rendelkezésükre, akik csak a regisztrációért súlyos pénzeket fizetnek, fuvart pedig csak ezután kapnak.

Vasárnapi gyorsulás a Tisza partján

Mindezek ellenére mégis eredményesnek tekintette a hétvégét Ágoston Attila, hiszen nemcsak a sofőröknek, hanem Szeged lakosságának is tudnak majd szórakozást nyújtani. A Szikire kilátogató érdeklődők mellett vasárnap délután két órától a Huszár Mátyás rakparton rendezik meg a hagyományos gyorsulási versenyt, mely évek óta ezreket vonz a Tisza partjára.

„Kicsit tartunk az esőtől, hiszen ezek a gépek nem ilyen feladatra vannak kitalálva” – hangsúlyozta Holló István, a verseny biztonsági főnöke. „A vontatmányok nincsenek rajta a nyergen, az erő pedig a hátsó kerekeken van, amit nem nyom a rakomány. Könnyebb a kipörgés, csúszás. Itt nincs esőgumi, vagy hátsó szárny, ami az aszfaltra szorítani a kamionokat.” Esős idő, vizes út esetén nem párban, hanem egyenként indítják majd a gépeket, ügyelve arra, hogy mind a vezetők, mind pedig a nézők biztonságban legyenek.



 

Hatezren a kamionversenyen – rohanó lóerőcsorda a Tisza partján
2012. július 22., vasárnap

Több mint hatezren voltak kíváncsiak arra a közel harminc kamionra, melyek a szegedi Huszár Mátyás rakpartot vették birtokba vasárnap délutánra, hogy megmutassák, nemcsak igavonásban, de gyorsaságban sem kell szégyenkezniük.

Már jóval délután két óra előtt szépszámú nézősereg gyülekezett a Tisza-parton, ahol a XXII. Nemzetközi Kamionos és Country Találkozó záróakkordjaként felbőgő kamionok a hagyományos gyorsulási versenybemutatójukat tartották. Bár a Forma 1-es futamokkal ellentétben itt nem született meglepetés, Alonso és Schumacher se tisztelte meg jelenlétével a nemes vetélkedést, biztonsági autó sem vonult végig a pályán, mégis a több mint hatezer érdeklődő jól szórakozott az országút máskor csigalassú igavonóinak „rohangálása” láttán.


Rajtprocedúra és szondázás

Bár a vasárnap reggeli felhők nem sok jót ígértek a rakparti „száguldozásnak”, délutánra mégis ezrek töltötték meg a lépcsősorokat. A türelmes nézőket ezúttal nem kellett állandóan „levadászni” a pályáról, úgy tűnik a szegediek megtanulták, ez bizony veszélyes üzem, bármekkora is a biztonsági felkészülés. A harminc méterenként sárga és piros zászlókat lengető pályabírók folyamatosan jelezték, ha bármiféle akadály került az aszfaltra.
A Forma-1-es versenyeket megszégyenítő rajtprocedúra, a versenyzők azonosítása, szondáztatása után az egymás mellett elrajtoló kamionok füstfelhőt húzva szórakoztatták a közönséget. Sokadik alkalommal volt ez látható, mivel itt nemcsak önmagukat, hanem a város lakosságát is szórakoztatták a XXII. Nemzetközi Kamionos Country Találkozó résztvevői.

„Jóval nagyobb az érdeklődés, mint a szombati terepversenyen” – árulta el portálunknak Atlasz Henrik, aki a szervezés mellett a műsorközlő showman szerepét is magára öltötte. „Persze akkor a pénteki átmulatott éjszaka után jónéhányan elbuktak a szondateszten, vagy épp be se ültek a volán mögé. Itt erről szó sem lehet! Ma már más a helyzet, hiszen innen már hazafelé, vagy épp munkába hajtanak majd a kollégák.”


Negyven tonna gördülő

Nem túlzottan rohanós élet a kamionosoké, hiszen normál esetben a 40 tonna gördülő tömeggel – ahogyan maguk között hívják a nyergesvontatóra felakasztott pótkocsi és a gép együttes súlyát – kilométerek százait-ezreit teszik meg monoton egyhangúsággal, napokon-heteken keresztül. Ilyenkor szó sem lehet gyorsulási versenyről, ezeket a traktorokat nem erre találták ki. De a közönség itt már azt láthatta, ahogy a mindennapok terhétől, nyűgjétől megszabadult gépek a személykocsikat is meghazudtolva száguldottak a rakpart aszfaltcsíkján.

Mint ahogy két egyforma ember, úgy két egyforma kamion se létezik, legyen ugyanazon típus. Persze a szervezők több kategóriát is felállítottak lóerő és felépítés szerint. A 420 alatti, feletti, és platós versenyszámokban közel harmincan indultak neki a távnak.

„Itt a legjobbat próbálják kihozni a kamionokból” – avatott be a titkos részletekbe Henrik, aki maga is évekig kamionosként rótta az utakat. „Ezek a sofőrök egyenként már több mint egymillió kilométert vezettek le balesetmentesen, sőt van, aki kettő felett jár, így el lehet mondani, hogy ismerik minden apró részletét a járművüknek. Ilyenkor a legjobb nyomatékot próbálják a kerekeken keresztül a beton felé továbbítani. Ezek már modern kamionok, a negyven tonnás gördülőben harminc liter körül fogyasztanak, de egy ilyen rövid szakaszon súly nélkül két liter körül marad. Persze Ágoston Attila amerikai csőröse ilyenkor akár öt litert is beránt a motorba.”


Pöcörgő, Vadmacska, Füstölő és a többiek

Szinte mindegyik járgány szélvédője mögött ott láthattuk a vezető CB-hívójelét, melyek mindig valamilyen szinten a volán mögött ülő emberre, vagy a kamionra utaltak. Így már meg sem lepődhettünk Vadmacskán, aki nő létére mesterien kezelte a váltót. Nem véletlen, mivel korábban több mint egymillió kilométert vezetve, Simon Anikó is a kamionosok életét vitte.

Holló István főpályabíró zászlójelével sorra indította a párosokat, akik füstfelhőbe burkolózva, csikorgó gumikkal vágtak neki a távnak. Néhány kézi váltó megreccsent, pár sárvédő lehullott, volt, aki a futama alatt végigkürtölte a rakpartot, vagy épp füstfelhőbe burkolta a nézőket. Show volt ez minden tekintetben! Úgy láthattuk, és a verseny végén meg is érinthettük ezeket a monstrumokat – köztük a legnagyobb, 750 lóerős Mercedest –, ahogy országúton ritkán találkozunk velük.

Monoton élet a kamionosoké, társuk hosszú ideig csak a gép, és a CB-n át hallható kollégák, akikkel csak az útmenti parkolókban, a pihenőidő alatt találkozhatnak. Család, barátok, szerelmek a messzi távolban. De ezen a három napon, Szegeden újra összegyűltek, együtt sztoriztak, csinosították a gépeiket, szórakoztak és szórakoztattak. Lehet, hogy hangosak, néha füstölnek, sokan bosszankodunk, ha mögöttük vagyunk kénytelenek araszolni, de nélkülük, az ő munkájuk nélkül a boltok üresek lennének. Övék volt ez a hétvége, hogy hétfőn ismét visszahajtsák fejüket az igába azzal: „Veletek ugyanitt, egy év múlva!”

A kamionos gyorsulási verseny

2012. február 16., csütörtök

Bokrétaünnep a szegedi Agóránál

Nagy öröm és büszkeség egy építő számára, ha az épület eléri a legmagasabb fokát, és a régi szép hagyományoknak megfelelően kitűzheti az ingatlan tetejére a bokrétát.  A Szegeden épülő Agóra kulturális és közművelődési központ ma érkezett el ehhez a pillanathoz.


2011. szeptember 29., csütörtök

Béth Hácháim - Az élők háza

180 éves a szegedi izraelita temető
„Csak az élőknek fáj a halál,
a halottnak nem fáj az élet.”
sírfelirat

2011. szeptember 11., vasárnap

2011. július 7., csütörtök

2011. július 2., szombat

Az ember tragédiája

Madách Imre
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA
drámai költemény 2 részben
Dóm tér – 2011. július 1.
Madách Imre drámai költeménye nyitja a Szabadtéri ünnepi évadát. A Tragédia a téren legtöbbet játszott előadások között van – 16 nyáron és 61 előadásban szerepelt műsoron –, a fesztivál dicső kezdeti korszakában szinte minden évben színre került: 1933 és 1939 között évente láthatta a közönség. A háború szülte húsz éves kényszerszünet utáni második évtől, a hatvanas években összesen hatszor, a hetvenes és nyolcvanas években pedig egy-egy évadra tért vissza a darab a Dóm térre. Utoljára 2000-ben láthatták a nézők. Hont Ferenc után Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós is megkapta a rendezés lehetőség. Ádám, Éva, az Úr és Lucifer szerepeiben olyan színészek álltak színpadra mint Lehotay Árpád, Tőkés Anna, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Hegedűs D. Géza és Bánsági Ildikó.

A 2011-ben színre kerülő produkciót Vidnyánszky Attila, a rendezői középgeneráció emblematikus alakja rendezi. 2009-ben és a 2010-ben is az ő koncepciójában színre vitt újszegedi előadásokat – a Sólyompecsenyét és a Tótékat – láthatta a közönség. A vele megkezdett művészi munka kiteljesedését jelenti a Dóm téri prózai bemutató. Főbb szerepekre olyan neves színészeket kíván felkérni a menedzsment, akik más műfajokban már szintén bizonyítottak a Dóm téren.

2011. június 28., kedd

Az Indóház tér felújítása

Az Indóház tér felújításának második üteme a tér teljes lezárásával kezdődött, lényegében a vasútállomást egy feltúrt munkaterületen lehet megközelíteni. A tervek szerint 2011 novemberére fejeződnek be a munkák. 

További képek és helyzetelemzés


A felújításról készült gigafelbontású képek



2011. január 1., szombat

SZEGED 2010 - képekben

Egy év is hosszúnak tűnhet, főleg ha olyan mozgalmas volt, mint a 2010-es. Összeállításunkban – talán kicsit szubjektív módon – összegyűjtöttük az elmúlt esztendő néhány eseményét, segítve ezzel a visszaemlékezést.


2010. december 27., hétfő

„Szárnya van, de nem madár”

A hó 0°C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek – mondják a szakemberek.

Hózápor, hópelyhek, hódara, jégdara, fagyott eső, szemcsés hó, jégtű, jégeső… nagyjából ezt mondjuk mi. Néha megkeseríti életünket, a gyerekek viszont örömmel fogadják a havazást. Sokszor elhangzik a szánkból, hogy „inkább most, mint májusban…”. Csak addig tűnik hidegnek, míg jól ki nem melegszünk az eltakarítása közben. Megvédi a vetést a fagytól. Körülbelül tíz liter felel meg egy liter víznek. Ez mind-mind a hó, éghajlati övünkben, és hazánkban egyáltalán nem ritka és nem szokatlan csapadékforma.

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Weöres Sándor


Ha a felhőkben lévő vízcsepp elér egy bizonyos nagyságot, akkor csapadék formájában lehull. A felhő és a föld közötti levegő hőmérsékletétől függ, hogy ez milyen formában ér le a földre. Szilárd halmazállapotot vesz fel, ha a víz fagyáspontja alatti hőmérsékleten történik az egész folyamat, nagyon nagy hidegben egész jégkristályok hullhatnak le hó, hózápor gyanánt. Enyhébb időben a jégkristályok mértani alakzatokká, hópelyhekké állnak össze (a képen látható néhány), melyek alakja nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Egy Wilson Bentley nevű amerikai a XIX. század végén azzal töltötte az életét, hogy hópelyheket fényképezett, kiérdemelve ezzel a „hópehely-ember” nevet. Bentley az úgynevezett fotomikrográfia egyik úttörőjeként mintegy öt ezer fényképet készített a hókristályokról (ezek fele könyvben is megjelent), és megfigyelései alapján kijelentette, hogy nincs közöttük két egyforma. Ami persze szigorúan véve nem igaz, és érdemes inkább úgy fogalmaznunk, hogy nagyon nehéz két egyformát találnunk még akkor is, ha nem olvadnak el még azelőtt, hogy alaposabban is szemügyre vehetnénk őket.
Aki sportolásra szeretné a havat használni, annak minden bizonnyal a hóréteg vastagsága, minősége a legfontosabb szempont. Erről nyújt például részletes információkat a Hójelentés.hu oldala.

Miért van még nyáron is hó a magas hegycsúcsokon?
Mert több ezer méter magasságban hideg van. Olyannyira, hogy ott csak moha, zuzmó vagy még annál is egyszerűbb növényzet él meg. A nap sugarai a levegőt közvetlenül nem melegítik fel, keresztülmennek rajta, mint szitán a víz. A földfelszínre érkező napsugarak kisebb része elnyelődik – talajt melegít, jeget olvaszt vagy vizet párologtat –, nagyobb része azonban visszaverődik, de nem jut ki a világűrbe, mert a légkörben lévő vízpára és széndioxid gáz mint valami nagy fedő ezt jórészt meggátolja. Ha nem lennének, akkor nappal a földfelszín ugyan meleg volna, de sötétedés után egyre hidegebb lenne. Ez történik például a sivatagokban, ahol nagyon száraz a levegő, és növényzet sincs, amely éjjel szén-dioxidot lehelne ki.

Esik a hó, térdig ér már.
Hóból épült hófehér vár.
Benne lakik egy hóember,
hócsatázni velünk nem mer.

Csináljunk egy igazán jót!
Hozzuk elő a kis szánkót!
Egyik húzza, másik tolja,
csússzunk le a domboldalba!
(gyermekmondóka)


Sőt gyárak sincsenek, ahonnan a szén elégetésekor szintén szén-dioxid kerül a levegőbe. A levegőburok így a talaj közelében melegszik fel legerősebben, főként ott, ahol a sugarak csaknem merőlegesen érkeznek a felületre, tehát például az Egyenlítő környékén. A felmelegedett levegő felszáll a magasba, és kitágul, mert ott kisebb a légnyomás, mint a talaj közelében. A gázok kitágulását mindig hőmérséklet-csökkenés kíséri, ezért nagy magasságban a levegő is hidegebb.

Hó és az ember

„A hó nem azért hull, hogy betakarja a földet, hanem, hogy az állatok nyomot hagyjanak benne” – mondják egyes természethez közeli, északi népek. Ebből is látszik, hogy más kultúrkörben más a szerepe a hónak is. Hazánkban a hó és az ember kapcsolata elsősorban a nyugalom, a béke, a pihenés és nem utolsó sorban a Karácsony ünnepe köré rendeződik. Így nem csoda, ha talán a legismertebb hóról szóló vers – Szabó Lőrinc tollából – a havat az emberek, az emberi környezet közvetlen közelébe helyezi. Sokan, sokféleképpen megzenésítették már ez a költeményt, mi most egy hagyományos formát, és az RTL Klub Csillag születik egyik produkcióját választottuk ki.


Téli Múzeum in Szeged

2010. november 15., hétfő

A szegedi Partfal-projekt

Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő Partfal. Kiépítésére 1880-ban került sor, majd az 1970. évi árvizet követően 1974-79 között építették át. A 2006. évi rekord árvíz tapasztalatai megmutatták, a Partfal sok sebből vérzik. Most pályázati forrásból lehetőség nyílt arra, hogy Szeged egyik legfontosabb árvízi védvonala megújulhasson, biztonságosabb legyen.



Partfal-projekt nagyobb térképen való megjelenítése



A 2006-os árvíz képei (AIKÖVIZIG)

Századfordulós képek a Tisza-partjáról

A Tisza-part 2010-ben