A jubileumi programsorozat egyik jelentős eleme az iskolatörténeti kiállítás volt, ahol a látogatók megtekinthették a régmúlt tantermét, szemléltető és oktató eszközeit, megismerkedhettek az iskola történetével. A kisdiákok saját kezű modellekkel, rajzokkal idézték fel a régi épületet, és több tablón mutatták be a korábban itt tanuló szegedi hírességeket.
Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged
A régi templom története még az 1026-os esztendőig, sőt talán előbbre is visszavezethető, hiszen ebben az évben jött Velencéből Gellért pap, aki csanádi püspök lett. Valószínű, hogy Felsővároson ekkor már volt Szent György templom. Szegedet 1183-ban említették először Cigedin néven, s 1247-ben veszi kezdetét a városi lét. Hunyadi Mátyás idejében, 1458-ban kiadott okiratban Szeged négy plébániája közt Szent Györgyé is szerepel. A török uralom alatt romba dőlt templom helyreállítási munkálatait 1719-ben kezdték meg. 1859 áprilisában a város terhelt anyagi körülményei ellenére is, a régi anyagok felhasználásával 15.000 forint költséget szavaztak meg a régi épület iskolává történő átalakítására.
Az épület tornya még állt, az alapja is szilárd volt, így meghagyták, ahogy volt. A harangok is benne maradtak, s itt végezték az előírásos harangozásokat. A templom hatalmas, négy utcára néző épületét emeletekre osztották, s benne zsúfolták össze a fiú- és lánytanulók osztályait. A lányok a nyugati, míg a fiúk a déli kapun jártak be.
Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged
1859. november 13-án ünnepélyes keretek közt adták át a kétemeletes és tantermekkel bővelkedő iskolát. Az épületet, melyet klasszicizáló stílusban terveztettek meg, „tornyos iskolának” is nevezték. A régi, Árpád-kori templom alapjai még mindig az iskolaudvar földjében rejtőznek. Az 1885-86-os esztendőben a Szeged-Felsővárosi Szent György községi népiskolák fiú- és leánytanulóinak száma már 735 volt.
Sokára jöttek rá, hogy ez a sebtében átalakított épület úgy ahogy van, a nevelésügy követelményeinek semmiben sem felel meg, így 1905-ben a „tornyos iskolát” lebontották, s helyén 1907-ben készült el a jelenlegi iskolaépület.
Iskolatörténeti kiállítás - régi tanterem in Szeged
Az első világégés alatt katonai célokra „szolgálatba állították” az iskolát, 1920-30 között, a Horthy-rendszer alatt, Felsővárosi-községi elemi népiskola néven újra tanító-nevelő munka folyt az épületben. A második világháború végén magyar katonák, később sebesült orosz bakák, majd hazatérő hadifoglyok szállásaként funkcionált. A kisdiákok csak 1947 szeptemberében vehették újra birtokba, mint Szent György téri általános iskola.
Az új keresztelő nem váratott sokat magára, így az 1948-49-es tanévet már mint Dózsa György Állami Általános Iskolaként kezdte, és az épület északi szárnyában a Gyógypedagógiai Iskola is helyet kapott, mely csak 1953-ra költözött el. Ezekben az években az épület nagyobbik felében 8 tanterem működött, majd a volt Juhász Gyula iskola megszűntével a tanulólétszám a duplájára emelkedett, párhuzamos osztályok is indultak, a létszám 600 körül mozgott. 1960-ban az állam közel félmillió forinttal támogatta az iskola teljes felújítását és a bútorzat cseréjét.
Iskolatörténeti kiállítás - Vajda Attila olimpiai bajnok in Szeged
Közel húsz év telt el a következő felújításig, amikor is 1980-82-ben két évig a nebulók a Dugonics, a Tarján IV., a Madách, és a Szilléri sugárúti iskolákba kaptak ideiglenes elhelyezést.
1990-ben indult be az intézményben a testnevelési tagozat, melynek kajak-kenu sportága adta a város későbbi olimpiai bajnokát, Vajda Attilát. 2003-ban a szomszédos Dugonics iskolát beolvasztják a Dózsa György Általános Iskolába.
Iskolatörténeti kiállítás - Vajda Attila olimpiai bajnok in Szeged
Iskolatörténeti kiállítás - épület makettek és iskolai relikviák in Szeged
Iskolatörténeti kiállítás in Szeged
