2010. december 27., hétfő

„Szárnya van, de nem madár”

A hó 0°C alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek – mondják a szakemberek.

Hózápor, hópelyhek, hódara, jégdara, fagyott eső, szemcsés hó, jégtű, jégeső… nagyjából ezt mondjuk mi. Néha megkeseríti életünket, a gyerekek viszont örömmel fogadják a havazást. Sokszor elhangzik a szánkból, hogy „inkább most, mint májusban…”. Csak addig tűnik hidegnek, míg jól ki nem melegszünk az eltakarítása közben. Megvédi a vetést a fagytól. Körülbelül tíz liter felel meg egy liter víznek. Ez mind-mind a hó, éghajlati övünkben, és hazánkban egyáltalán nem ritka és nem szokatlan csapadékforma.

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Weöres Sándor


Ha a felhőkben lévő vízcsepp elér egy bizonyos nagyságot, akkor csapadék formájában lehull. A felhő és a föld közötti levegő hőmérsékletétől függ, hogy ez milyen formában ér le a földre. Szilárd halmazállapotot vesz fel, ha a víz fagyáspontja alatti hőmérsékleten történik az egész folyamat, nagyon nagy hidegben egész jégkristályok hullhatnak le hó, hózápor gyanánt. Enyhébb időben a jégkristályok mértani alakzatokká, hópelyhekké állnak össze (a képen látható néhány), melyek alakja nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Egy Wilson Bentley nevű amerikai a XIX. század végén azzal töltötte az életét, hogy hópelyheket fényképezett, kiérdemelve ezzel a „hópehely-ember” nevet. Bentley az úgynevezett fotomikrográfia egyik úttörőjeként mintegy öt ezer fényképet készített a hókristályokról (ezek fele könyvben is megjelent), és megfigyelései alapján kijelentette, hogy nincs közöttük két egyforma. Ami persze szigorúan véve nem igaz, és érdemes inkább úgy fogalmaznunk, hogy nagyon nehéz két egyformát találnunk még akkor is, ha nem olvadnak el még azelőtt, hogy alaposabban is szemügyre vehetnénk őket.
Aki sportolásra szeretné a havat használni, annak minden bizonnyal a hóréteg vastagsága, minősége a legfontosabb szempont. Erről nyújt például részletes információkat a Hójelentés.hu oldala.

Miért van még nyáron is hó a magas hegycsúcsokon?
Mert több ezer méter magasságban hideg van. Olyannyira, hogy ott csak moha, zuzmó vagy még annál is egyszerűbb növényzet él meg. A nap sugarai a levegőt közvetlenül nem melegítik fel, keresztülmennek rajta, mint szitán a víz. A földfelszínre érkező napsugarak kisebb része elnyelődik – talajt melegít, jeget olvaszt vagy vizet párologtat –, nagyobb része azonban visszaverődik, de nem jut ki a világűrbe, mert a légkörben lévő vízpára és széndioxid gáz mint valami nagy fedő ezt jórészt meggátolja. Ha nem lennének, akkor nappal a földfelszín ugyan meleg volna, de sötétedés után egyre hidegebb lenne. Ez történik például a sivatagokban, ahol nagyon száraz a levegő, és növényzet sincs, amely éjjel szén-dioxidot lehelne ki.

Esik a hó, térdig ér már.
Hóból épült hófehér vár.
Benne lakik egy hóember,
hócsatázni velünk nem mer.

Csináljunk egy igazán jót!
Hozzuk elő a kis szánkót!
Egyik húzza, másik tolja,
csússzunk le a domboldalba!
(gyermekmondóka)


Sőt gyárak sincsenek, ahonnan a szén elégetésekor szintén szén-dioxid kerül a levegőbe. A levegőburok így a talaj közelében melegszik fel legerősebben, főként ott, ahol a sugarak csaknem merőlegesen érkeznek a felületre, tehát például az Egyenlítő környékén. A felmelegedett levegő felszáll a magasba, és kitágul, mert ott kisebb a légnyomás, mint a talaj közelében. A gázok kitágulását mindig hőmérséklet-csökkenés kíséri, ezért nagy magasságban a levegő is hidegebb.

Hó és az ember

„A hó nem azért hull, hogy betakarja a földet, hanem, hogy az állatok nyomot hagyjanak benne” – mondják egyes természethez közeli, északi népek. Ebből is látszik, hogy más kultúrkörben más a szerepe a hónak is. Hazánkban a hó és az ember kapcsolata elsősorban a nyugalom, a béke, a pihenés és nem utolsó sorban a Karácsony ünnepe köré rendeződik. Így nem csoda, ha talán a legismertebb hóról szóló vers – Szabó Lőrinc tollából – a havat az emberek, az emberi környezet közvetlen közelébe helyezi. Sokan, sokféleképpen megzenésítették már ez a költeményt, mi most egy hagyományos formát, és az RTL Klub Csillag születik egyik produkcióját választottuk ki.


Téli Múzeum in Szeged

2010. november 15., hétfő

A szegedi Partfal-projekt

Szeged árvízvédelmi biztonságának fenntartásában kitüntetett szerepet tölt be a Tisza jobb partján lévő Partfal. Kiépítésére 1880-ban került sor, majd az 1970. évi árvizet követően 1974-79 között építették át. A 2006. évi rekord árvíz tapasztalatai megmutatták, a Partfal sok sebből vérzik. Most pályázati forrásból lehetőség nyílt arra, hogy Szeged egyik legfontosabb árvízi védvonala megújulhasson, biztonságosabb legyen.



Partfal-projekt nagyobb térképen való megjelenítése



A 2006-os árvíz képei (AIKÖVIZIG)

Századfordulós képek a Tisza-partjáról

A Tisza-part 2010-ben

2010. október 26., kedd

Wine Princess - Ménes (Románia)

Sétáljon végig virtuális túra segítségével a
Wine Princess borászaton
Kattintson a képre, majd a nyilakkal vagy az
egérrel (lenyomott bal gomb mellett) mozgassa a panorámát.
A következő helyszínre lépéshez kattintson a jelölt pontokra.
Üdvözöljük a Ménesi Wine Princess borászatban! 

2010. október 19., kedd

80 éves a szegedi Fogadalmi templom

Virtuális túra a 80 éves Fogadalmi templomról
Kattintson a képre és járja végig a szegedi dóm
csodálatos belső terét
Mozgassa a képet úgy, hogy
nyomva tartja az egér bal gombját
Fogadalmi templom virtuális túra

 A Fogadalmi templom régi képeslapokon


A Fogadalmi templom - etűd



Korabeli filmhíradók a Fogadalmi templomról







2010. október 18., hétfő

Tökfesztivál


Tökéletes nap Dorozsmán
I . Dorozsmai Tökfesztivál

Soha ennyi töke nem volt még a Kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési háznak. A szombati fesztiválon több száz érdeklődő csodálta meg a kiállított tökkülönlegességeket, ízlelgették a tökös ételeket.

Tökkel és tökre kíváncsi érdeklődőkkel telt meg a művelődési ház udvara. A vállalkozó szellemű szakácsok tökéletes tökételeiket tették mustrára, tökös receptjeiket osztották meg egymással, a gyerekek tökfejeket faragtak és tökös legényeket építettek. Folyt a töklé, a kemencében sült a tök, az asztalok roskadoztak a színpompás dísztököktől, kétemberes tökök versengtek egymással, eldöntendő, ki is a nagyobb.
„Vannak hibridek, vannak nemesítéssel, keresztezéssel kialakított tökfajták. Közel hatszáz féle dísztök létezik, a magyarországi génbankban pedig nyolcszáz fajtát tartanak nyilván” – avat be a tökológia rejtelmeibe Fejes Sándor, dísztöktermesztő. „A dísztök annál tovább marad szép, minél egészségesebb, de általában 3-8 hónapig dísze lehet a lakásnak. Nagy részük nem ehető, hiszen semmi sem univerzális. Van ami jóízű, és van ami pedig csak szép. A lopótök és a kabaktök például teljesen más növénycsaládból származik. A májusi fagyok után szoktam elvetni, mert fagyérzékeny növényről beszélünk, majd nyolcvan-száz-százhúsz nap alatt szépen kikelnek, és a neveléstől illetve a fajtától függően alakul ki a formájuk, színük. Így szeptemberben már meg is lehet kezdeni a tökszüretet. Közel tíz éve bolondultam bele a dísztökökbe, a magokat az interneten keresztül veszem külföldi vetőmag-forgalmazóktól, akik 2-300 fajtát is árulnak. Ezeket a világ számtalan részén nemesítik, mert a tök nagyon könnyen kereszteződik, ezért 500-1500 méteres izolációs távolságban kell egymástól vetni a különböző fajtájú tököket, hogy megmaradjon a szín és formaviláguk.”
A tökételek versenyén induló számos szép és főleg ízletes étkek bizony megdolgoztatták Kosik Dénest, a terület önkormányzati képviselőjét és Hajdú Gézát, a művelődési ház igazgatóját. Nem volt ugyanis könnyű dolguk végigkóstolni a fenséges gasztronómiai csodákat. A nemes versengésben végül Jutka néni tökmignonja vitte el a pálmát, azaz a főtökételnek kijáró elismerést, az ötezer forintos vacsorajegyet.
„Az interneten találtam rá a receptre, és már régen meg szerettem volna csinálni” – meséli a 73 éves Jutka néni. „Sütöttünk még tökös pitét, és tökpiskótát is, de a mignon sikerült a legjobban.”
A legnagyobb tökök vetélkedőjét Lovai Roland 41,5 kilós, tekintélyes méretű termése nyerte, de a legkisebb tök is bőven meghaladta a 30 kilót, így szégyenkezésre senkinek nem volt oka.

2010. október 11., hétfő

Bit-retró kiállítás a Rendezvényházban

TV-focitól a személyi számítógépig



Többszáz régi számítógéppel, játékkonzollal és kvarcjátékkal ismerkedhettek meg azok, akik a hétvégén kilátogattak az újszegedi Rendezvényház interaktív kiállítására. Mári Zsolt, a kiállítás szervezője és a gyűjtemény tulajdonosa, Szakács Gábor vezette végig az érdeklődőket a gyerekszemnek ismeretlen elektronikus játékon. A működő játékok elé nemcsak az apróságok, de a felnőttek is nagy örömmel ültek le, hiszen sokak fiatalsága, iskolás élményei elevenedtek meg újra.

A reklámgrafikusként dolgozó Szakács Gábor korábban a nagysikerű PC Guru számítógépes magazin újságírójaként szerelmesedett bele a játékkonzolok világába. Először persze csak a tesztelés, a játék nyújtotta öröm munkálkodott benne, de 2005-ben történt meg az igazi „őrülés”, ahogy a gyűjtő fogalmazott. Egy cikk kapcsán került elő egyre több kvarcjáték, majd játékkonzol először az ismerősöktől, amit a szinte tudatos gyűjtőmunka követett. Bolhapiacokon, internetes árveréseken sikerült egyre több és több darabot beszerezni a gépekből, játékkazettákból, kiegészítőkből.
Ezzel párhuzamosan kerültek elő a magyarországi személyi számítógépek hőskorának legendás darabjai, a ZX81, a HT1080Z iskolaszámítógép, a Spectrum, a Commodorok és az Atarik, amivel mára már több ezressé bővült a magánmúzeum.
A teremben felállított monitorokon a Pacman-tól kezdve a tv-focin keresztül, a Princ of Persia játékig bátran kipróbálhatták az érdeklődők a játékokat. A csillogó gyerekszemek és a bit-retró múltidézésébe belefeledkezett felnőttek sorra járták végig a gépeket, rácsodálkozva a néhány megabytos háttértárolókra, a lyukszalaggyártó gépmonstrumra, a papírvékonyságú floppylemezekre, a tapadókorongos joystickokra.

2010. július 26., hétfő

...és felragyognak a hangok...

Egy hónap múlva nyit a SZIN
Már csak egy hónap és újra nyitja kapuit a SZIN, Szeged legnagyobb ifjúsági zenei találkozója. A hazai nyári fesztiválok záróakkordjaként megnyíló nyárvégi zenei eseményről, az előkészületekről beszélgettünk Boros Gyulával, a Szegedi IH Rendezvényközpont igazgatójával, a fesztivál főszervezőjével.

– Miben lesz más az idei SZIN?

– Ez a kérdés minden évben felvetődik, természetesen jogosan, mert egy rendezvény attól lehet, lesz érdekes, ha változik. A szervezés alatt felmerült legfontosabb kérdés az volt, hogy a gazdasági válság miatt meg tudjuk-e tartani a meglévő támogatóinkat, azokat a cégeket, akik nélkül nem tudnánk megszervezni a rendezvényt. Örülök neki, hogy a támogatóink nagy része kitartott mellettünk, és a nehéz helyzet ellenére is úgy érzik, hogy érdemes a SZIN-t támogatni. Az idei évben megjelent az első komolyabb helyi szegedi támogatónk is az ATC TRADE nevű cég. Ez azt jelenti, hogy nem csak az országos nagy multik látnak fantáziát a rendezvényben, hanem már helyi cégeknek is fontos a megjelenés. Az idei évben több koncert- és rendezvényhelyszín is átalakul. Természetesen megmaradnak a főbb helyszínek: Nagyszínpad, PEPSI színpad, Borsodi Malátabár. Új helyszín lesz a JÄGER BÁR és a PARTY ARÉNA, és bemutatkozik az általam leginkább várt SILENT DISCO, ami a vidéki rendezvények közül a SZIN-en debütál elsőként. Így tehát új rendezvényhelyszínek lesznek, teljesen új külsővel, ami hangulatában egy kicsit megváltoztatja a Partfürdőt.

– Milyen új „zöldítést” kap a rendezvény?

– A korábban jól bevált RE:pohár rendszer, a szelektív hulladékgyűjtést, a „zöld” civil szervezetek bemutatkozása természetesen idén is megmarad. Az idei kommunikációnk központi kérdése, a FA. Ezen keresztül, rengeteg olyan dolgot fogunk bemutatni, mely a fától indul, vagy fához ér. Ennek kommunikációja a napokban indul, melyről a SZIN zöld internetes oldalán lehet majd tájékozódni.

– Újdonságként említette a SILENT DISCO-t. Honnan jött az ötlet? Mennyire népszerű ez a szórakozási forma?

– Minden évben szeretnénk, ha valami új dolog jelenne meg a fesztiválon, azt gondolom, hogy ezzel a partyhelyszínnel, két legyet ütünk egy csapásra: új helyszínt sikerült kialakítanunk, és a zajterhelés is jelentősen csökken majd éjszakai órákban. Hogy mennyire népszerű? Ez az idei évben kiderül, de ismerve a SZIN közönségét, és nyitottságát, remélem, hogy jól működő dolog lesz, ahol a fesztiválozók hajnalig bulizhatnak úgy, hogy közben a szegediek is nyugodtan tudnak pihenni.

– Mennyire okozott problémát az elhúzódó árvíz? Okoz-e ez többletköltséget?

– A Tisza idei „támadása” különösebb problémát a SZIN szervezésében nem jelentett. Természetesen, mint a terület kezelője, nekünk kell helyreállítanunk a Partfürdőt, amihez plusz forrást biztosított az önkormányzat. De nemcsak a SZIN miatt kell ezt a munkát elvégeznünk, hanem azért is, mert augusztus-szeptember hónapban több más rendezvény is lesz a Partfürdőn. Így itt tartják majd a hagyományos Halászléfőző Fesztivált és a Szegedi Lovas Napokat. A szegediek is szeretnék már birtokba venni a Tisza partját, ezért terveink szerint a héten meg tudjuk nyitni a Szabadstrandot, és néhány nap múlva a teljes Partfürdőt is.

– Mennyi idő alatt épül fel a SZIN? Hányan fognak dolgozni az építésen?

– A SZIN, mint ahogyan az elmúlt években is, augusztus 20-21-én kezd el épülni, hogy 24-ére elkészüljön minden. A délután öt órai kapunyitás után, ezen a napon még nincs zenei program. A plusz napot azért találtuk ki, hogy a sátrazók el tudjanak helyezkedni és kicsit belakják a területet. Nagyságrendileg 100-150 ember építi majd a rendezvényt, de ez a szám változhat, mivel a szponzorált helyszínek építése-bontsa kapcsán nem mi, hanem a szponzorunk szervezi a munkát, mi csak a koordináló szerepet töltjük be.

– Kit emelne ki a fellépők közül? Mi fog az idei SZIN „nagy durranásának” számítani?

– A sok előadó közül nehéz kiemelni bárkit is és a „nagy durranás” mindenkinek mást fog jelenteni, mert ez műfajfüggő. Azt gondolom, hogy a Sugababes, Europe, The Rasmus, Scooter, Chicane és természetesen a magyar zenekarok is, mind-mind olyan produkciók, amelyeket nagy érdeklődés fog kísérni. Próbálunk mindig olyan programot összeállítani, amely nem egy zenei stílusra épül, hanem változatos, hogy mindenki megtalálja a magának megfelelőt. Személy szerint én Beardyman fellépést várom, akit én félelmetesen jó előadónak érzek!

– A SZIN 0. napján a Fabula Rasa, a Csík Zenekar és a Besh o Drom fellépésével egy „etno” nap nyílik meg. Milyen fogadtatásra számítanak ezzel az összeállítással?

– Az etno- és népzenei alapokra építkező zenekarokat mindig jól fogadta a közönség, ezért nem kellett sokat gondolkodni, rajta, hogy idén ez működik-e vagy sem. Mindhárom zenekarhoz érkeznek majd vendégelőadók, és nem igazán úgy lesz ez a nap felépítve, hogy egymás után következik a három együttes, hanem egybefolynak majd a produkciók, és egy hatalmas nagy színpadi etno-találkozó alakul ki. Én arra számítok, hogy egy jó hangulatú világzenei házibuli lesz a színpad előtt, amit kár lenne kihagyni.

2010. július 24., szombat

World Gliding Championship 2010 - Szeged-Hungary

Opening Ceremony - Teams

31. FAI Vitorlázórepülő Világbajnokság
34 ország pilótái Szegeden

Borús időben, de annál vidámabb hangulatban vonultak fel a szegedi Vitorlázórepülő Világbajnokság résztvevői és kísérőik a Kárász utcán, hogy a Városháza előtt ünnepélyes keretek közt hivatalosan is kezdetét vegye a verseny.
A mintegy 150 pilótát és népes kísérőiket a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár zenekara vezette végig a sétálóutcán, miközben a televíziós tehetségkutatóból ismert Inzsöl Gyula kápráztatta el nemcsak a nézőket, hanem a pilótákat is, ahogy boszorkányos ügyességgel vezette végig kis modellgépét a menet előtt. A sokszínű felvonulás megmutatta, hogy a szegedi vb minden idők legnépesebb versengése. A Városháza előtt felsorakozott pilóták és kísérőik előtt a FAI himnuszának hangjaira felvonták a nemzetközi szövetség zászlaját, miközben a Széchenyi tér felett a Magyar Honvédség két Grippen vadászgépe húzott át, tiszteletét téve a rangos nemzetközi megmérettetés résztvevői előtt.
A megváltozott időjárási helyzet miatt vasárnap még nem emelkedett a levegőbe a mezőny, de augusztus 6-ig még biztosan lesz legalább négy olyan nap, amikor a versenyzők teljesíteni tudják a kijelölt távot.

2010. július 23., péntek

Vitorlázórepülő Világbajnokság Szegeden (WGC 2010)

Szegeden mérik össze tudásukat a világ legjobb vitorlázórepülői a július 25. és augusztus 7. között megrendezendő 31. FAI Vitorlázórepülő Világbajnokságon. Ezzel az eseménnyel a Magyar Vitorlázó Szövetség az eddigi legnagyobb és leginteraktívabb vb rendezését valósította meg, melyet a Malév szakmai fővédnökként támogat, sőt a légitársaság pilótája, Gulyás György a 15 méteres géposztályban világbajnoki címének megvédésre készül.

Vitorlázórepülő Világbajnokság - repülés előkészület in Szeged

Július 24-én, szombaton délután a Dugonics téren a MainQ (Ménkű) zenekar fogadja 33 ország 143 pilótáját és mintegy 300 csapattagját, akik 19 órai kezdettel a Kárász utcán vonulnak majd a Széchenyi térre, ahol ünnepélyes keretek közt megnyitják a 31. FAI Vitorlázórepülő Világbajnokságot. A felvonuló országokat a honvédség fúvós zenekara vezeti fel. A megnyitóünnepségen a FAI himnusza alatt két Grippen vadászgép fog nagyjából 300 méteres magasságban átrepülni az ünneplők felett.
De nemcsak a vadászgépek lesznek szokatlanok a szegedieknek. A közel kéthetes vetélkedés alatt az egyes versenynapokon az időjárás függvényében délelőtt 10 és délután 2 között igen erős légi tevékenységet láthat és hallhat az, aki a repülőtér közelében lakik. A gépek felszállási és várakoztató zónája ugyanis Kiskundorozsma, Domaszék és a déli városrészek felett van kijelölve.
A világbajnokságok történetében a szegedi a legnagyobb létszámú, itt került sor ugyanis arra, hogy a jelentkezők számát 150-ben limitálták. A hatvanéves múltra visszatekintő magyar vitorlázórepülős válogatott az elmúlt évek kiemelkedő sporteredményeinek is köszönheti, hogy a tavalyi női vb után ismét Szeged adhat otthont a férfiak világbajnoki versenyének, ahol három géposztályban – 15 méteres fesztáv, 18 méteres, illetve a szabad géposztály – 50-50 gép indulhat.

A Napra várva

A versenyzők az egyes versenynapokon akkor szállnak fel, amikor a Nap által kiváltott termikus feláramlásokat a pilóták gépeikkel képesek felhasználni emelkedésre, hisz a vitorlázórepülés siklásból – tehát folyamatos magasságvesztésből – és termikek kihasználásából, azaz magasságnyerésből áll. A felszállás egy szép, napsütéses napon körülbelül 10:30 és 13:30 között következik be. Talán még ennél is látványosabb a gépek távrepülésről megérkezése, amely ugyancsak a kiírt feladat hosszától és az időjárási feltételektől függ. Erre valamikor délután 5 és 6 óra között számolhatunk. Habár a gépek a távrepülés közben a látóhatárunkon túl repülnek, mégis műholdas nyomkövetővel figyelemmel kísérhetjük helyzetüket, amely kivetítőkön és az interneten is látható lesz. További különlegessége lesz a bajnokságnak az, hogy az Alföld teljes területének kirepülésére lesz lehetőség, megnyitva a román és szerb légtereket is a versenyzők előtt, mely igen nagy diplomáciai eredménynek mondható.


Esélyek a magasban

wgc2010_it_001 „A válogatottban több korábbi világbajnok és jelenlegi nemzetközi csúcstartó kapott helyet, amely optimizmusra adhat okot” – mondta el portálunknak Gönczi Péter szövetségi kapitány. „A tavalyi évben megrendezett sikeres női vb után most még nagyobb kihívás elé néztünk, mivel magyar részről három osztályban heten indulnak. A hazai pálya előnyt jelent, versenyzőink itt repülve nőttek fel, azonban ez talán csak az első három napban jelentős, hiszen a versenytársak is igen nagy tudással és tapasztalattal rendelkező, kiváló pilóták.”
A 18 méteres géposztályban éremesélyes Szabó Péter (Alföldi Repülőklub, Szeged) és Verebélyi Zoltán (MÁV Rk, Budapest) a 15 méteresben itt kell megvédenie Gulyás Györgynek (MALÉV, Budapest) a két éve Berlinben (Lüsse) megszerzett világbajnoki címét. Ez nem könnyű dolog, mert ebben a sportágban az időjárás szeszélyei nagyon befolyásolhatják a verseny kimenetelét. A versenyt lezáró díjkiosztóra augusztus 7-én kerül sor a Szegedi Repülőtéren.
Portálunk a vb ideje alatt folyamatosan beszámol az eredményekről, valamint érdekességekkel, riportokkal, videó-összeállításokkal, sőt légi felvételekkel jelentkezik a helyszínről.

2010. június 27., vasárnap

Nyílzápor 2010 - Íjásztalálkozó az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

Mintha Feszty Árpád honfoglaló magyarjai léptek volna le a vászonról, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark benépesült korhű ruhákba öltözött vitézekkel, jurták nőttek ki a földből, régi mesterségek, honfoglalás kori játékok elevenedtek meg, kézművesek hada kínálta értékes portékáját, valóságos időutazásban volt része annak a több ezer látogatónak, aki szombaton és vasárnap kilátogatott az emlékparkban megrendezett IV. Íjásztalálkozóra. Itt két napig minden az íjászatról, a hagyományőrzésről, a régi, letűnt korok emlékének felidézéséről szólt.

2010. június 17., csütörtök

Badár Sándor: „Tudni kell élni a lehetőségekkel”

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatára járt. Az iskola után 12 évig a vasútnál dolgozott, először bakterként, majd forgalomirányítóként. A stand-up comedy kiváló művelője és utánozhatatlan karakterszínész. Sajátos humora, rögtönzései és nem utolsó sorban jellegzetes figurája a kortárs magyar film izgalmas alakjává tette. 



– Régóta nem láttunk a képernyőn. Volt egy „reklám korszakotok” Szőke Andrással.

– Mostanság szétszórtabban vagyunk jelen Bandival, hiszen sok csatornára bomlott az ország. Amiben részt vettünk, az egy kemény reklámkampány volt, és ezt nagyon nehéz überelni, ráadásul a tv-s reklámok valahogy nem nagyon akarnak elindulni, talán a gazdasági okok miatt.

– Mennyire szólhattatok bele a korábbi reklámba, a történetbe?

– Nagyobbrészt a mienk volt a reklám, így nagyon jól éreztük magunkat, mert teret kaptunk. Amikor elkezdünk velük dolgozni, úgy éreztük, hogy ők is tanácstalanok. Éppen ezt tudtuk mi ketten egy kicsit áthidalni a saját magunk profizmusával és amatőrizmusával egyszerre. Számítottak arra, hogy szeretnek bennünket az emberek és meg tudjuk majd oldani a feladatot, de túl sok támpontot nem kaptunk hozzá. Szerintem pont ez volt a jó. Tőlünk nem a tudományosan kiszámított, hajszálpontos mondatfűzéssel ellátott reklámot kapták, hanem egy csélcsap, Szőke-Badáros felfogást, ami már rögtön az első alkalommal elég jót ütött. Talán ennek is köszönhetjük, hogy végig tudtunk bandukolni ezen az előre nem tervezett kampányon, ami azután közel másfél évesre nyúlt el.

– Ezek a munkák mennyire adnak anyagi biztonságot?

– A színészi munkák, és általában a színészek munkái nem naprakészek. Nem lehet azt mondani, hogy az ember ebből boldogul, de képes túlélni. Ennek is vannak például negatív vonásai, mert a reklám ugyan bejött, de én azóta nem forgattam filmet. Ez egy régi mese: aki reklámban szerepel, az nem kap színházi munkát. Sajnos ezt én is érzem a bőrömön, mert túl ismertté vált az arcom, és emiatt nem szívesen alkalmazzák az embert. A nézők társítják, csatolják az arcot, a karaktert az előző figurához. Ezért kell vagy felülmúlni az előzőt, vagy pedig hagyni kell egy nagyon komoly szünetet. Ez anyagilag ugyanúgy visszahat; amit az ember gyűjtött a réven, az elveszíti a vámon. Közel harminc éve élek ebben a szakmában és tudom, hogy meg kell tanulni nem elereszteni magamat. Meg kell fogni a pénzt, hogy jusson a szűkös évekre is. És ha szépen visszaosztom, akkor gyakorlatilag kiteszi egy munkás átlagfizetését. Mindig meg kell becsülni, amivel éppen dolgozom, természetesen a jó oldalát kell mindennek nézni. A reklámok által széles tömegekhez juthatok el, megismernek, és a kapcsolati tőkét ezen keresztül lehet megszerezni, ami elősegíti, hogy más műfajban könnyebben jussak lehetőségekhez, szerepekhez. De tudni kell élni ezzel, és nem szabad vele visszaélni.

– Végül is minek tartod magad: profinak vagy amatőrnek?
– Úgy indultunk el mind a ketten Szőke Bandival, hogy volt egy tanult mesterségünk, a színészet, amit nem főiskolai fokon, hanem középiskolai szinten szereztünk meg. Amikor az első alkalommal megjelentem a színészi pályán, nem jött be a dolog. Vidéken egészen másképpen lehet elhelyezkedni színházban. Én akkor, fiatalként, másként láttam a világot, így nagyon nem is izgatott fel ez a fajta élet. Ennek volt köszönhető, hogy egy civil foglalkozást választottam magamnak, a vasutat. A Szőke ugyanígy, mert ő szobafestő-mázoló lett, levizsgázott és egy biztos megélhetést szerzett magának. El is váltak az útjaink, de mégis összehozott bennünket újra a sors, mert mindketten amatőrfilmezéssel kezdünk el foglalkozni.

– Mi a véleményed az showder-srácokról?

– Ez egy nagyon érdekes munka, kiváltságos dolog úgy színpadra lépni, hogy nincs saját főnököd, de nincs olyan sem, aki a mondataidért a felelősséget vállalná, de egyben borotvaélen táncolás is, mert itt nagyot lehet esni. Azoknak a srácoknak, akik ezt vállalják ilyen fiatalon, ez egy óriási lehetőség. Kapnak egy műsoridőt, számtalan teret, színpadi lehetőségeket, de ezzel ugyanúgy tudni kell élni, és ugyanúgy tudni kell kezelni. Aki ebben a szakmában, ebben a műfajban hosszú távon képes megállni a helyét, arról valóban azt kell mondjam, valamit tud.

– Ennyi év után mennyire ismernek meg az utcán?

– Van amikor célzottan, van amikor csak spontán odajönnek hozzám, de emiatt soha nem éreztem magam felsőbbrendűnek. Bennem nem okozott olyat, mint amit látok egy-két kollegában, akik egy kicsit távolságtartóak a közönségükkel szemben. Mivel én a profizmus és az amatőrség határán állok, talán jobban fel tudom ezt dolgozni. Ha másképp viselkednék, másképpen ítélnének meg az emberek, és nem biztos, hogy lenne közönségem. És ez a legjobb út, amin járok, nem is szeretnék rajta változtatni.

– Merrefelé vezet ez az út? Mit szeretnél még megvalósítani?

– Nagyon sok minden van még a tarsolyban, és mindig is izgattak az újdonságok. Ennek volt köszönhető, hogy elindultunk külföldre a magyar ajkúak között terjeszteni a magyar stand-upot. Minél többször jutok el ilyen környezetbe, annál jobban érzem, hogy milyen hálás feladat ez. Magyarországtól több száz, vagy akár több ezer kilométerre a kinti magyaroknak mesélem a hazai helyzetet, és ők pontosan értenek mindent. Ekkor döbbenek rá, hogy ők sokkal többet foglalkoznak velünk, itthoniakkal, mint mi velük. Kicsit magasztos és pátoszos, mikor kint vagyunk. Éppen ezért nagyon izgalmas, hogy mennyre tudom őket megnevettetni, és a hétköznapjaikból mennyire tudok ünnepet varázsolni. De pont a stand-upon keresztül jutottam el a könyvíráshoz is. Eddig már három közös könyvünk jelent meg Horváth Jancsi barátommal: a Jappán, az Ámerika és a Közép-Európai Kalandok. Most a böjt végén tartunk ahhoz, hogy egyáltalán filmek kezdjenek készülni. Ha egy-két éven belül beindul a gazdaság, és újra jut pénz kultúrára meg filmekre, egy olyan színes filmpaletta tud majd felállni, aminek én is részese lehetek.

– A színpadi ünnepnapok után hogyan látod az országot, milyenek a hétköznapjaink?

– Nagyon sok helyre járok fellépni, és úgy látom, hogy nincsen már kontraszt, lassan mindenütt szegénység uralkodik. Mondhatnám az is, hogy az én feladatom innentől kezdve egy gyógyító munka. A depresszióból valahogy ki kell rángatnom az embereket, vagy legalább egy kis gyertyalángot kell odatennem, hogy melegebb legyen egy kicsit, egy kicsit szebb legyen a világuk. Én úgy gondolom, hogy ez már nem a mélypont, felfelé megyünk. Nagyon bízom abban, hogy fel tudunk állni. Éppen a legjobbkor történt egy változás. Akik most az ország vezetőivé váltak, azokat én nagyon komoly embereknek tartom ahhoz, hogy kivezessék az országot a bajból. Orbán Viktort egy korrekt politikusnak találom, és egy olyan személyiségnek, aki más országban is igen elismert és a közvetlen munkatársai olyan politikusok, akik komoly politikát tudnak képviselni, képesek az országot határozottan képviselni. Azt érzem, hogy az utóbbi években a határozottsága nem volt meg ennek az országnak. Ha ezen az úton haladunk tovább, ezzel a következetességgel, akkor merem remélni, hogy a magyar gazdaság magyar gazdagsággá tud válni. A magyarok hitéről pedig nem kell beszélni, hiszen ha más nincs, hit mindig van.

– A színpadi munkában, a poénokkal mennyire támaszkodsz a valóságra és mennyi a fikció?

– Ezek abszolút valós történetek, mert nincs értelme a fikciókon gondolkodni. Az élet mindig ad egy fordulatot, mindig tart egy görbe tükröt, mindig ad egy olyan lehetőséget, amit ha az ember tud vele élni, ki is tudja használni. Nem kell poént gyártani, az ott hever az utcán, csak le kell tudni hajolni érte. Most szembe kell mennem a poénokkal, mert nekem utazásra van szükségem, kalandok, társaságok kellenek. Nekem most ezeket a kalandokat kell megkeresnem. Az első negyven évem adott annyi kalandot, amiből meg tudtam alapozni a saját magam történeteit. A közös utazásaink a Szőkével adtak olyan meghatározó élményeket, amiből táplálkozni tudtam. Most új kalandok kellenek, hogy a következő negyven évre is jusson valami. A humorista agya egészen másképpen jár, mert mi a negatívból is azonnal pozitívat próbálunk gyártani. Ami pedig pozitív az meg egyenesen a színpadra való. És ezeket tudni kell megtartani, de azt szoktam mondani, hogy itatóspapír agyam van. Csak felszívja a sztorikat, miket adott pillanatban megpróbálok belőle kicsavarni.

2010. június 16., szerda

Vuvuzela-fiesta a dél-afrikai vb-n

A vuvuzela (más néven: darázskürt) (bantu nyelven: lepatata) egy dél-afrikai levegőkürt. Körülbelül egy méter hosszú, általában futballmérkőzéseknél fújják a rajongók.

Az 1990-es években eredetileg ónból csinálták, 2001-ben a dél-afrikai Masincedane Sport műanyagból kezdte el tömegesen gyártani. A vuvuzela a két nagy dél-afrikai futballcsapat, a Kaizer Chiefs és az Orlando Pirates mérkőzésének az egyik jellemzője. A Kaizer szurkolóinak sárga vuvuzeláik, míg az Orlandónak fekete-fehér vuvuzeláik vannak.
Amennyiben az eszközt rendszertelenül fújják akkor annak zajos és idegesítő hangja van, a 2009-es konföderációs kupán sok külföldi szurkoló és TV-néző kritikáját váltotta ki a „zümmögésre" hasonlító hangja. Másfelől a dél-afrikai futballrajongók szerint a vuvuzela hozza el az élénk légkört a stadionba és adja a hangulatot, csakúgy mint más országokban a dobok, trombiták.
Sokak kérték a nemzetközi labdarúgó-szövetséget, a FIFA-t, hogy a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra tiltsa be a hangszert, ami eredetileg 2008 júliusáig be is volt tiltva, azonban ekkor újra engedélyezték a használatát. A betiltás akkori oka a hangszerrel elkövetett bántalmazások voltak.

2010. június 12., szombat

Szerelmesek és Don Quijoték

A nyolcéves Szegedi Egyetemi Színház társulata 2010 június 12-én befejezi működését. A SZESZ-FESZT-en 2010. június 8-11. között az évad előadásait játszották a Pinceszínházban.
http://szesztarsulat.hu

2010. június 7., hétfő

2010. május 25., kedd

Hold – 2010. május 24. – Szeged

A felvételek Celestron C6 és Philips ToUcam segítségével készültek. A képfeldolgozást Registax 5, és Photoshop programokkal végeztem. Az egyes képek 30-60 mp-es filmből, 400-1200 képkocka feldolgozásával készültek. A képsorozat első részében egy Atik 0,5x fókuszreduktor volt a kamera előtt. Az égbolt párás volt, vékony felhősávokkal.

Néhány mozaik kép a felvételekből

Plato kráter és a Vallis Alpes

Mare Humorum

Clavius kráter

2010. május 23., vasárnap

ÁKOS - SZINDBÁD 2010 Turné - Szeged

A máskor békésen repdeső galambok helyét ezen az estén a hazai könnyűzenei élet nagyágyúi foglalták el. A Délmagyarország 100. születésnapjára Szegedre érkezett Ákos 2010-es Szindbád turnéja.

A korántsem előzenekari hangokat bemutató Magna Cum Laude és a Tankcsapda igazi csemegét jelentett a Dóm teret félig megtöltő közönség számára. A naplementében induló koncertet nemcsak a helyszínen, hanem a város összes pontján is élvezni lehetett, hiszen a felvonultatott hang- és fénytechnika nemcsak látványban, de hangban is átlépett minden határon. Az est fénypontjaként lépett a közönség elé Ákos, aki a jól ismert Bonanza Banzai dalokkal kezdte országjáró turnéját.



2010. május 5., szerda

SZTE TIK Egyetemi Könyvtár - WWF klímakamion

A klímaturné szegedi állomását a Tanulmányi és Információs Központ előtt építette fel a WWF, a Természetvédelmi Világalap alapítványa. Az érdeklődők kipróbálhattak „áramtermelő” kerékpárt, láthattak napkollektorokat, napelemeket és szélkereket. Tanácsokat kaphattak az energiatakarékos életmódhoz. A panorámaképek az események készültek.

Sörényes hangyász a Szegedi Vadasparkban

Új és igencsak különleges lakóval gyarapodott a Vadaspark állatsereglete. A közönség számára is látható egy dél-amerikai sörényes hangyász, ami eredeti élőhelyén Guatemalától egészen Argentína északi részéig a legveszélyeztetettebb hangyászfajnak számít. Ursula, a hangyász nőstény, a Nemzetközi Fajmegmentési Program keretében hosszas egyeztetés és gondos előkészítés után került a Dortmundi Állatkertből Szegedre.
Az állat megjelenése igencsak érdekes és talán mulatságos is, amelyhez hasonlót sem nagyon találni az amúgy rendkívüli formagazdagsággal bíró élővilágban. A meglepetést csak növeli, hogy Magyarországon eddig még nem volt látható ez a ritka emlős, így a legtöbben csak rajzfilmeken és természetfilmeken találkozhattak a hangyásszal. Közel kétméteres hosszából a farok majdnem egy métert tesz ki. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 60 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban egyáltalán nem ragadós. Mellső lábain 5-5 ujja van, a második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ássa ki a hangyabolyokat. Hatalmas és erős karmaival még a jaguárral és pumával is szembeszáll, két lábára állva, a régies magyar neve, a hangyászmedve erre a viselkedésére utal. A járása szintén egyedi, hiszen a mellső lábaival nem talpon, hanem a „csuklóján” jár. A hangyász magányos: lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Korábbi tapasztalatok alapján fogságban akár 26 évig is él. A fajt elsősorban az élőhelyének elvesztése, másrészt a vadászat veszélyezteti.

Hangyászebéd, hangya nélkül

Mint a neve is mutatja, vadon elsősorban termeszekkel, hangyákkal táplálkozik. A hangyafészkeket kiássa, a termeszek betonkeménységű várait hatalmas karmaival bontja meg. Természetesen, a Vadasparkban nem lehet megoldani a hangyákkal való etetését. Helyette egy rendkívül magas fehérjetartamú keveréket adnak neki, amelyet a Dortmundi Állatkert kísérletezett ki. A különleges menü többek között kutyatápot, marhaszívet, szárított garnélát, porított zabpelyhet, túrót, almát, banánt, körtét, paradicsomot és főtt tojást tartalmaz. Etetéskor meleg vízzel massza állagúvá kavargatják, majd egy kiskanál mézzel, és szitált tőzeggel „fűszerezik”. A hangyász rendkívül finnyás állat, vagyis ragaszkodik a megszokott ízekhez, így ügyelni kell nemcsak a hozzávalók minőségére, hanem pontos arányára is. Azt viszont már megtapasztalhatták a Vadaspark munkatársai, hogy a joghurt kivételes csemege Ursulának. A hangyász gondozásával kapcsolatban további érdekesség, hogy rendkívül mélyen alszanak, és ha hirtelen riadnak fel, könnyen agresszívakká válhatnak (volt már halálos baleset is az állatkertek történetében). Ezért a gondozói, ahogy belépnek hozzá, hangosan mondják a nevét, míg föl nem emelve a fejét jelzi, hogy felébredt. Ezután akár már kézzel is terelhető. A fajmegmentő programmal való egyeztetés szerint rövidesen várható a nőstény mellé egy hím is, így a fő célként a faj tenyésztése is megoldható lesz.