Memento Park Budapest

A kommunista diktatúra gigantikus emlékművei

Budapest XXII. kerületében, a forgalmas 7-es főútvonal mellett található a Memento Park, kortörténeti emlékhely, kulturális központ, egyben idegenforgalmi látványosság, amelynek hangsúlyos része a Szoborpark. Ebben a sajátosan kelet-európai gyűjteményben politikai vonatkozású, egykori köztéri szobrok láthatók, amelyek a szocialista kultúrpolitika és eszmerendszer igényei alapján 1947-1988 között kerültek Budapest utcáira.

Memento Park Budapest - a kommunista diktatúra gigantikus emlékei - Steinmetz kapitány és Osztapenko Magyarország
A kelet-európai diktatúrák 1989-90-re elbuktak. E politikai fordulat részeként Budapesten is napirendre került a kommunista ideológiát képviselő köztéri emlékművek ügye, további sorsuk rendezése.
A Szoborpark üzenete kettős: megidézi a diktatúra atmoszféráját, ugyanakkor, egyben lehetőséget biztosít annak feldolgozására, kritikai elemzésére.

Memento Park Budapest - a kommunista diktatúra gigantikus emlékei - hősi emlékmű Magyarország

Bontják a „Lófarát”

Elkezdődött az útfelbontás a Reök-palota előtti téren. A munkások légkalapáccsal kezdték szétverni a 3. honvéd huszárezred hősi emlékművét körülvevő kovácsoltvas kerítés alatti betonszegélyt is, hogy kiszabadítsák a fémrészt. A helyszínre érkező ifj. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület tagja bement a munkaterületre, s a szobor talapzata melletti részen lábai közé fogta a vaskerítés egy részét. A bontók erre arrébb vonultak, máshol folytatták a munkát.

Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikusnak állítottak bronz mellszobrot halálának 120. évfordulója alkalmából a szegedi Dóm tér nemzeti panteonjában. Szemerey-Kiss Balázs, fiatal szegedi szobrászművész alkotását hétfőn avatták föl.


Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikus szobra in Szeged

Zombori István történész, a megyei múzeumi szervezet igazgatója avatóbeszédében elmondta: Pesthy Frigyes Temesváron született 1823. március 3-án, líceumi tanulmányait Szegeden végezte, majd visszatért szülővárosába. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni hadügyminisztériumban szolgált. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, majd hazatért, többször perbe fogták, s be is börtönözték.
Szabadulását követően Temesváron dolgozott az iparkamara munkatársaként, majd titkáraként. 1861-ben Óarad országgyűlési képviselőjévé választották, 1876-tól pedig a körmöcbányai választókerület képviselője.
Tudományos munkássága felöleli a történettudomány, a történeti földrajz, statisztika területét. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1877-ben pedig rendes tagjává választották. Történészi munkája során több tízezer oklevelet dolgozott föl több magyarországi, illetve a bécsi és a vatikáni levéltárban. Legfőbb műve a 67 kötetes Magyarország Helynévtára, mely az Országos Széchényi Könyvtár szerint Magyarországon a legtöbbet kutatott tudományos adatbázis.
Pesthy Frigyes Budapesten hunyt el 1889. november 23-án.
Zombori István elmondta, a mellszobor felállítását Ráday-Pesthy Pál Frigyes történész-közgazdász, Pesthy Frigyes dédunokájának áldozatvállalása tette lehetővé.