Az állat megjelenése igencsak érdekes és talán mulatságos is, amelyhez hasonlót sem nagyon találni az amúgy rendkívüli formagazdagsággal bíró élővilágban. A meglepetést csak növeli, hogy Magyarországon eddig még nem volt látható ez a ritka emlős, így a legtöbben csak rajzfilmeken és természetfilmeken találkozhattak a hangyásszal. Közel kétméteres hosszából a farok majdnem egy métert tesz ki. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 60 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban egyáltalán nem ragadós. Mellső lábain 5-5 ujja van, a második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ássa ki a hangyabolyokat. Hatalmas és erős karmaival még a jaguárral és pumával is szembeszáll, két lábára állva, a régies magyar neve, a hangyászmedve erre a viselkedésére utal. A járása szintén egyedi, hiszen a mellső lábaival nem talpon, hanem a „csuklóján” jár. A hangyász magányos: lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Korábbi tapasztalatok alapján fogságban akár 26 évig is él. A fajt elsősorban az élőhelyének elvesztése, másrészt a vadászat veszélyezteti.
2010. május 5., szerda
Sörényes hangyász a Szegedi Vadasparkban
Új és igencsak különleges lakóval gyarapodott a Vadaspark állatsereglete. A közönség számára is látható egy dél-amerikai sörényes hangyász, ami eredeti élőhelyén Guatemalától egészen Argentína északi részéig a legveszélyeztetettebb hangyászfajnak számít. Ursula, a hangyász nőstény, a Nemzetközi Fajmegmentési Program keretében hosszas egyeztetés és gondos előkészítés után került a Dortmundi Állatkertből Szegedre.
Az állat megjelenése igencsak érdekes és talán mulatságos is, amelyhez hasonlót sem nagyon találni az amúgy rendkívüli formagazdagsággal bíró élővilágban. A meglepetést csak növeli, hogy Magyarországon eddig még nem volt látható ez a ritka emlős, így a legtöbben csak rajzfilmeken és természetfilmeken találkozhattak a hangyásszal. Közel kétméteres hosszából a farok majdnem egy métert tesz ki. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 60 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban egyáltalán nem ragadós. Mellső lábain 5-5 ujja van, a második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ássa ki a hangyabolyokat. Hatalmas és erős karmaival még a jaguárral és pumával is szembeszáll, két lábára állva, a régies magyar neve, a hangyászmedve erre a viselkedésére utal. A járása szintén egyedi, hiszen a mellső lábaival nem talpon, hanem a „csuklóján” jár. A hangyász magányos: lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Korábbi tapasztalatok alapján fogságban akár 26 évig is él. A fajt elsősorban az élőhelyének elvesztése, másrészt a vadászat veszélyezteti.
Az állat megjelenése igencsak érdekes és talán mulatságos is, amelyhez hasonlót sem nagyon találni az amúgy rendkívüli formagazdagsággal bíró élővilágban. A meglepetést csak növeli, hogy Magyarországon eddig még nem volt látható ez a ritka emlős, így a legtöbben csak rajzfilmeken és természetfilmeken találkozhattak a hangyásszal. Közel kétméteres hosszából a farok majdnem egy métert tesz ki. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 60 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban egyáltalán nem ragadós. Mellső lábain 5-5 ujja van, a második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ássa ki a hangyabolyokat. Hatalmas és erős karmaival még a jaguárral és pumával is szembeszáll, két lábára állva, a régies magyar neve, a hangyászmedve erre a viselkedésére utal. A járása szintén egyedi, hiszen a mellső lábaival nem talpon, hanem a „csuklóján” jár. A hangyász magányos: lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Korábbi tapasztalatok alapján fogságban akár 26 évig is él. A fajt elsősorban az élőhelyének elvesztése, másrészt a vadászat veszélyezteti.