Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikusnak állítottak bronz mellszobrot halálának 120. évfordulója alkalmából a szegedi Dóm tér nemzeti panteonjában. Szemerey-Kiss Balázs, fiatal szegedi szobrászművész alkotását hétfőn avatták föl.


Pesthy Frigyes szabadságharcos, történész, akadémikus szobra in Szeged

Zombori István történész, a megyei múzeumi szervezet igazgatója avatóbeszédében elmondta: Pesthy Frigyes Temesváron született 1823. március 3-án, líceumi tanulmányait Szegeden végezte, majd visszatért szülővárosába. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a debreceni hadügyminisztériumban szolgált. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, majd hazatért, többször perbe fogták, s be is börtönözték.
Szabadulását követően Temesváron dolgozott az iparkamara munkatársaként, majd titkáraként. 1861-ben Óarad országgyűlési képviselőjévé választották, 1876-tól pedig a körmöcbányai választókerület képviselője.
Tudományos munkássága felöleli a történettudomány, a történeti földrajz, statisztika területét. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1877-ben pedig rendes tagjává választották. Történészi munkája során több tízezer oklevelet dolgozott föl több magyarországi, illetve a bécsi és a vatikáni levéltárban. Legfőbb műve a 67 kötetes Magyarország Helynévtára, mely az Országos Széchényi Könyvtár szerint Magyarországon a legtöbbet kutatott tudományos adatbázis.
Pesthy Frigyes Budapesten hunyt el 1889. november 23-án.
Zombori István elmondta, a mellszobor felállítását Ráday-Pesthy Pál Frigyes történész-közgazdász, Pesthy Frigyes dédunokájának áldozatvállalása tette lehetővé.