M3 Archeopark virtuális túra

Az M3-as autópálya polgári lehajtójánál létesített, 5 hektárnyi kiterjedésű Archeopark a környék hétezer éves múltját mutatja be. A park a látogatóknak egyszerre kínál régészetet, néprajzot, környezetvédelmi ismereteket, és a szabad idő eltöltésének rendhagyó lehetőségét. Virtuális túránk segítségével sétáljon végig a park látnivalóin.

Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja az M3 Archeopark, az M3-as autópálya polgári leágazásánál, Budapesttől 175 km-re, Miskolctól, Debrecentől és Nyíregyházától 50-50 km-re található. A skanzen-szerű kiállítóhelyen az autópálya építése során előkerült eredeti leletek másolatai elevenítik fel a környék kultúráját az őskortól szinte napjainkig.

Virtuális túra a parkban
(kattintson a képre)

M3 Archeopark – a túra indításához kattintson a képre

Az M3 Archeopark 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit. A közel 5 hektáros területen ízelítőt kaphatunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. A sírhalom típusú kunhalom, Csörsz árka és a római őrtorony rekonstrukciója mellett az Európában is egyedülálló újkőkor házat, néprajzi házakat, jurtákat és az autópálya építése közben feltárt régészeti leletek másolatait tekinthetik meg az érdeklődők.
A látnivalók első állomása a bejárattól balra található istálló, amelyben háziállatok élnek. Az istálló mellett favázas kukoricagóré, mögötte pedig gémeskút emelkedik. Szomszédságában pillanthatjuk meg a park egyikszenzációját: a nádfedeles, sárral tapasztott, sövényfalas újkőkori lakóházat, amely a 6500-7000 évvel ezelőtti kort idézi fel.

Régészeti kiállítás a kunhalomban

A háztól távolabb egy római őrtorony emelkedik, mögötte 150-160 centiméteres cölöpsor húzódik. Ez a népvándorlás korában, 339 táján a szarmaták által épített, „Csörsz-ároknak” nevezett védelmi vonalrekonstrukciója. Innen tovább a szabadtéri kemence és a parkban kialakított étterem mellett visz az út egészen egy kunhalomig. Ide a park bejáratától egyenesen is eljuthatunk: az út két oldalán álló faoszlopok tetején a Kárpát-medencében előkerült jelentős régészeti leletek, illetve jelképes szerepre szert tett tárgyak gipszmásolatait helyezték el. A bejárattól a kunhalomhoz vezető út jobb oldalán álló pavilonokban panoptikumszerű élőképeket rendeztek be.
Az Archeoparkban álló halom mélye kiállítóhelyet rejt: a térségben talált régészeti leleteket mutatják itt be diorámákon. A kunhalom mögött látványtó és szabadtéri színpad áll, amelyre felkapaszkodva az egész park belátható. A színpad mellé játszóteret és sportpályát építettek.
A park előtti téren álló néprajzi bemutatón a környék jellegzetes házait, berendezési tárgyait, a népi élet megannyi kellékét ismerhetjük meg.

Néprajzi bemutatóházak

M3 Archeopark – virtuális túra (szerver tükrözés)

Fürjesi Csaba: Virtuális lét – tárlat a szegedi REÖKben

A szegedi REÖK Palotában 2013. március 23-a és május 5-e között volt látható a salgótarjáni születésű képzőművész, Fürjesi Csaba tárlata. Most a kiállítás virtuális túráját mutatjuk be.

A művész a kilencvenes évek óta rendszeresen jelentkezik tárlatokkal hazai és külföldi kiállítóhelyeken. Többféle stílust elsajátított a tisztán indulati foltfestészettől a figurális, realisztikus megfogalmazásig bezárólag. Kísérletező alkat: sajátos egyedi grafikai eljárásokat dolgoz ki, szokatlan anyagú installációkat épít. Alkotásainak témáit tekintve leginkább az egzisztencializmus hatott rá, egyik fő témája ezért a jelenlét, az ember időben és térben változó élménye létéről.

A kiállítás virtuális túrájához kattintson a képre

Szférák

A szegedi tárlat Fürjesi Szférák című, legutolsó ciklusát mutatja be. Az alkotások elbizonytalanítanak a fizikai jelenlét alkotóelemeinek szilárdságában. Az interferencia, mint a dolgok, vagy ugyanúgy emberek kontúrjait kitöltő motívum egy vibráló, folyton változásban lévő anyagiságot ábrázol, midőn valami vagy valaki nyitja meg rá a rést a jelenlétben a világ dolgainak súlyos közegéből.

Extra Temporal – Fürjesi Csaba festészetéről

Extra Temporal jelentése Időn kívüli. Egy olyan fogalmomról van szó, amely nem a konkrét, hanem a relatív időérzékeléshez kapcsolódik; ahhoz a helyzethez, amikor az idő lelassul és kitágul, a földi tér pedig elveszíti hagyományos ismérveit és olyan misztikus színpaddá válik, ahol a beavatásokhoz hasonlóan az igazi megismerés (felismerés) lehetőségét tartogató nagy történetek zajlanak.
Csaba monokróm kompozíciói az időn kívüliség álomszerű transzdimenziójában mozognak, ahol az általános realitást felváltják az illúziók, ahol mindent beborít az a folyamatosan kavargó mágneses térerő, amely bár a dinamikus mozgás illúzióját kelti, mégis homogén hátteret nyújt. Fürjesi jó érzékkel szakítja ki a megszokott objektumokat és sémákat eredeti kontextusukból, meggyökeresedett jelentésükből. Így válik nála a banális tárgy (asztal, ágy) és az állandóan jelen lévő figura a kontempláció eszközévé. A grafika és a festészet műfaji határterületén kísérletező Fürjesi elsősorban az emberi létezés kérdéseit kutatja, éppen ezért leggyakrabban visszatérő motívuma a test vagy éppen annak hiánya pulzáló asztráltest, vagy arctalan sziluettalak formájában. Képei a csöndes szemlélődés és a szomorkás, de mégis felszabadító magány vizuális esszenciái.

Szabó Noémi
művészettörténész

Fürjesi Csaba a Nyíregyházi Főiskolán, majd az Iparművészeti Egyetemen diplomázott 2003-ban. 2007-ben meghívással a Fayoumi oázisban, Egyiptomban, 2009-ben pedig Berlinben alkotott. 2010-ben megnyerte a Székelyföldi Nemzetközi Grafikai Biennálé nagydíját. 2011-ben Santa Catalina School ösztöndíjával Salvador Dali műtermében dolgozott Montereyben. A Ceredi Művésztelep művészeti vezetője. Budapesten él és alkot. Művei több hazai és külföldi közgyűjteményben megtalálhatók: Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Graphische Sammlung der Eth, Zürich, Oxford University Collection, Wolfson College, The Tosa-Washi International Committee, Kochi, Japán

www.csabafurjesi.com