.jpg)
A művész a kilencvenes évek óta rendszeresen jelentkezik tárlatokkal hazai és külföldi kiállítóhelyeken. Többféle stílust elsajátított a tisztán indulati foltfestészettől a figurális, realisztikus megfogalmazásig bezárólag. Kísérletező alkat: sajátos egyedi grafikai eljárásokat dolgoz ki, szokatlan anyagú installációkat épít. Alkotásainak témáit tekintve leginkább az egzisztencializmus hatott rá, egyik fő témája ezért a jelenlét, az ember időben és térben változó élménye létéről.
Szférák
A szegedi tárlat Fürjesi Szférák című, legutolsó ciklusát mutatja be. Az alkotások elbizonytalanítanak a fizikai jelenlét alkotóelemeinek szilárdságában. Az interferencia, mint a dolgok, vagy ugyanúgy emberek kontúrjait kitöltő motívum egy vibráló, folyton változásban lévő anyagiságot ábrázol, midőn valami vagy valaki nyitja meg rá a rést a jelenlétben a világ dolgainak súlyos közegéből..jpg)
Extra Temporal – Fürjesi Csaba festészetéről
Extra Temporal jelentése Időn kívüli. Egy olyan fogalmomról van szó, amely nem a konkrét, hanem a relatív időérzékeléshez kapcsolódik; ahhoz a helyzethez, amikor az idő lelassul és kitágul, a földi tér pedig elveszíti hagyományos ismérveit és olyan misztikus színpaddá válik, ahol a beavatásokhoz hasonlóan az igazi megismerés (felismerés) lehetőségét tartogató nagy történetek zajlanak.Csaba monokróm kompozíciói az időn kívüliség álomszerű transzdimenziójában mozognak, ahol az általános realitást felváltják az illúziók, ahol mindent beborít az a folyamatosan kavargó mágneses térerő, amely bár a dinamikus mozgás illúzióját kelti, mégis homogén hátteret nyújt. Fürjesi jó érzékkel szakítja ki a megszokott objektumokat és sémákat eredeti kontextusukból, meggyökeresedett jelentésükből. Így válik nála a banális tárgy (asztal, ágy) és az állandóan jelen lévő figura a kontempláció eszközévé. A grafika és a festészet műfaji határterületén kísérletező Fürjesi elsősorban az emberi létezés kérdéseit kutatja, éppen ezért leggyakrabban visszatérő motívuma a test vagy éppen annak hiánya pulzáló asztráltest, vagy arctalan sziluettalak formájában. Képei a csöndes szemlélődés és a szomorkás, de mégis felszabadító magány vizuális esszenciái.
Szabó Noémi
művészettörténész
művészettörténész
