48-as kiállítások a Móra Ferenc Múzeumban
Korabeli fegyverek, egyenruhák, dokumentumok, ereklyék várják a látogatókat a szegedi Móra Ferenc Múzeum időszaki kiállításain. A 164 évvel ezelőtti események tiszteletére a múzeum egy különleges tárlaton mutatja be a ’48-as események hangulatát.
Legyél te is szabadságharcos
Bárki szabadságharcossá válhat a Móra Ferenc Múzeum kiállításán: az 1848-49-es szabadságharc egyenruháit, csákóit ölthetik magukra az érdeklődők, kezükbe foghatnak gyutacsos pisztolyt vagy karabélyt, és bebújhatnak egy igazi legénységi sátorba is. Vállukra akaszthatják a töltért vagy a borjút, valamint kézbe foghatják az Augustin-rendszerű gyutacsos karabély és pisztoly egy-egy másolatát is. A századosi sátor előtti asztalnál ülve, hadműveleti vázlatokat és csatatérképeket tanulmányozva készülhetnek fel az újabb ütközetre, fáradalmaikat pedig a kétszemélyes legénységi sátor szalmazsákjain pihenhetik ki.
Egy korhű ágyút is láthatnak az érdeklődők, melyet szállításakor csak daruval tudtak beemelni a múzeumba – a löveg ugyanis több mint négyszáz kilót nyom. A fegyver- és egyenruha-másolatok mellett eredeti zászlókkal, császári dobbal, szablyákkal és karabélyokkal elevenítik fel a szabadságharc hangulatát, valamint frissen restaurált festmények és akvarellek idézik fel a nagy hadjáratokat.
A kiállítás egy rendkívüli ritkaságnak számító Kossuth-ereklyét is bemutat: azt az arany nyakkendőtűt, mely az 1850-es években egy New York-i szenátoré volt. Az ékszer különlegessége, hogy a tű gömbjében egy beépített nagyító alatt Kossuth Lajos parányi arcképe látható.
A sebesült Görgei
Súlyos koponyasérüléssel harcolta végig a szabadságharc utolsó napjait Görgei Artúr: egy gránát szilánkjai szakították fel koponyacsontját a komáromi csatában. A súlyos sérülés körülményeit dolgozza fel a Móra-múzeum kiállítása, melyen koponyafúrókat és Görgei halotti maszkját is bemutatják.
1849. július 2-án Haynau csapatai megtámadták a komáromi sánctábort – ebben a csatában szenvedett komoly fejsérülést Görgei tábornok. Egy felette felrobbanó gránát szilánkjai 12-15 cm hosszan szakították fel koponyacsontját, mindössze 1-2 milliméteren múlt, hogy agya nem sérült meg. A komáromi erődben megműtötték, az eset utáni kilencedik napon pedig Görgei 25 ezer honvéd élén hagyta el Komáromot.
A szabadságharc idején a steril műtétvezetés még nem volt elterjedt, a fejsérüléseket több évezredes hagyományok szerint gyógyították: nem ritkán alkalmaztak koponyalékelést különféle koponyafúró készletek segítségével. A szegényes higiéniás viszonyok miatt Görgei sebe elfertőződött, így újra fel kellett nyitni, azonban a tábornok a sérülés ellenére is tökéletesen el tudta látni hadvezéri feladatait.
A sebesült Görgei című kiállítás orvostörténeti és történettudományi szempontból dolgozza fel a sérülés körülményeit. Bemutatják Kossuth és Görgei levelezését, illetve koponyasebészettel foglalkozó korabeli szövegeket és orvosi eszközöket is: az érdeklődők láthatnak koponyafúrókat, szúrcsapot és hadorvosi sebészkészletet is. Emellett láthatóak a tábornok fegyverei és személyes tárgyai, fotói és halotti maszkja. A tárlat az elmúlt 150 év tankönyvei segítségével követi nyomon, hogyan változott Görgei alakja és megítélése az oktatásban.
Múzeumpedagógiai foglalkozások
A „Hazádnak rendületlenül…” című kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak.
Alsó tagozatos diákoknak – „Mindnyájunknak el kell menni…”A kisdiákok a kiállításon összegyűjtik a szabadságharchoz köthető ismereteket (dalok, történetek, közmondások), majd megtekintik és felpróbálják a katonai egyenruhákat, kézbe veszik a fegyvermásolatokat, részletes bepillantást nyerhetnek a tiszti sátor és a honvéd gyalogosok kisebb sátrának rejtelmeibe. Az interaktív feldolgozást kézműves foglalkozás követ, amelynek választható tevékenységei a kokárda vagy csákó készítés és a huszárhajtogatás.
Felső tagozatos diákoknak – „Most szép lenni katonának!”A kiállítás megtekintése közben felelevenítik az eddig tanultakat, közben kiegészítik hadtörténeti ismeretekkel (egyenruhák, katonai rangjelzések, fegyverek, gyújtószerkezetek). A tárlat történeti része mellett egy interaktív kiállítótér áll rendelkezésre, ahol a diákok egy korabeli katonai táborba csöppenhetnek. A korosztálytól függően, a foglalkozást kokárda vagy csákó készítés, illetve egy emlékeztető totó kitöltése zárja.
Középiskolás diákoknak – „Hazádnak rendületlenül…”A kiállítás segít elmélyíteni az eddigi ismereteket, amely mellett alkalmas kor-, és eszmetörténeti áttekintésre is.
Irodalom alsó és felső tagozatos diákoknak – „Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég!”A forradalom és szabadságharc idején élt írók, költők életével és munkáival ismerkedhetnek meg a diákok. A foglalkozás második felében filc anyagból egyedi kokárdákat készíthetnek.
A foglalkozásokról érdeklődni a Móra Ferenc Múzeum telefonszámán lehet.