A ferences rend és az egyház nyitottságának példaképeként élhették meg a jelenlévők a Barokk kamarazene című estét az Alsóvárosi Ferences Plébánia keresztelő kápolnájában, melyet barokk fuvola és korhű csembaló hangja töltött be. Méltó hely volt ez arra, hogy a régi hangok találkozzanak a ma emberével az ódon falak között.
Barokk kamarazene címmel adott koncertet a barokk fuvolán játszó Gyurina Zsuzsanna és a csembalista Vilmányi Alexandra. Kamarazene volt ez a szó szoros értelmében, hiszen olyan zenei előadásmódot hallhattunk, mely kis zenei apparátussal, erősítés és a modern kor kütyüjei nélkül is élvezhető, mint neve is mutatja, alkalmas arra, hogy akár a szobában (camera) is előadják. A kis kápolnát ezen az estén nem a hívek, hanem a régi és minőségi módon játszott zene kedvelői töltötték meg.
Az egyes zeneszámok segítségével megtudhattuk, hogy a barokk zenében is kimutathatók a barokk képzőművészet és irodalom stílusjegyei: ünnepélyes hangvétel, nagy, lenyűgöző arányok, ellentétek szembeállítása, hirtelen, váratlan tempómódosítások, emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus, illetve sűrűn alkalmazott zenei díszítések hangsúlyozták a kor szellemiségét.
Jacques-Martin Hotteterre (1674–1763) é-moll szvitjével kaptuk meg az este alaphangulatát, hiszen a szvit jellemzően a barokk zene műfaja, leggyakrabban tánctételek párokba állított sorozatából áll. Az egyes tételeken végighaladva (Allemande, Sarabande, Courante, Double, Rondeau, Menuet, Gigue) a két tehetséges zenész segítségével a barokk szalonok hangulatát élhettük át. De sorra kerültek Georg Philipp Telemann (1681–1767) művei is, aki korának legnépszerűbb zeneszerzője volt, de halála után a neve gyorsan feledésbe merült, pedig – ha nagysága nem is mérhető Bachéhoz vagy Händeléhez – kiváló ízlésű, sokoldalú komponista volt, aki csaknem minden műfajban jelentőset alkotott, összesen mintegy háromezer mű kapcsolódik a nevéhez.
Az előadókról
GYURINA ZSUZSANNA Nagykanizsán és Pécsett kezdte zenei tanulmányait, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerzett diplomát. A régi zenével már a középiskolai évek alatt elkezdett foglalkozni, 1998-tól 2004-ig a nagykanizsai Farkas Ferenc Városi Zeneiskola, 2002-től 2003-ig a Pécsi Művészeti Szakközépiskola fuvolatanára volt. 2006-ban a flamand kormány ösztöndíjával kamarazene szakirányon folytatott posztgraduális tanulmányokat. Magyarországon számtalan kamara és barokk zenei előadásokon vesz részt.
VILMÁNYI ALEXANDRA zongoristaként kezdte zenészi pályáját. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében folytatta. Ezekben az években találkozott a barokk kamarazenéléssel, és így a csembalózással is. A 2000-ben megszerzett zongoradiploma után már teljesen a csembalózás felé fordult, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem csembaló tanszakán folytatta tanulmányait. A zenekari koncertek mellett 2003-ban a Magyar Rádióban Bach V. Brandenburgi versenyét játszhatta el. Rendszeresen koncertezik Magyarországon, Angliában, Franciaországban, Hollandiában.
